Kik jogosultak a diákhitelre?
A diákhitel alanyi jogon jár minden felsőfokú képzésben részt vevő nappali, levelező, esti, illetve a távoktatás keretében beiratkozott hallgatónak, akár államilag finanszírozott, akár költségtérítéses képzési formát választott felsőfokú szakképzésben, főiskolai és egyetemi szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, illetve magyarországi felsőoktatási intézmény beiratkozott hallgatójaként külföldi ösztöndíjas képzésben. További feltételek még a magyar állampolgárság (illetve menekült jogállás), a hiteligénylés benyújtásakor 35 év alatti életkor, valamint annak igazolása, hogy az igénylőnek nincs, sem korábban kötött – jelenleg is érvényes – diákhitel-szerződése, sem korábban kötött, de azóta már megszűnt diákhitel-szerződésével kapcsolatos tartozása.
Valószínűleg népszerű lesz az emelés
Az emelés adta lehetőséggel valószínűleg élni fognak a tanulók, hiszen eddig is az igénylők háromnegyede a legmagasabb összeget vette fel. A pénzt lehet havi bontásban és egy egész szemeszterre egyben felvenni. Az eddigi tapasztalatok alapján egyforma arányban élnek mindkét opcióval a diákok.
Az idei módosítással egy diák, havi harmincezer forinttal számolva évi háromszáz ezer forint kölcsönt igényelhet, mivel a hitel tíz hónapra, csak a tanulmányi időszakra szól, a szünetre nem. Egy ötéves egyetemi tanulmányi idő alatt tehát a maximálisan felhalmozható tartozás másfél millió forint, plusz ennek kamatai. A tanulmányok befejezése után, a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő esztendőben a mindenkori minimálbér hat százalékát kell fizetni, ez 2005-ben 3420 forint volt. Ezt követően a hat százalék marad ugyan, de a két évvel korábbi havi bruttó átlagjövedelemből vonódik le. Ha a bér ezt nem érte el, marad a minimálbér hat százaléka.
Egy tanulmányait most kezdő, azokat öt évre tervező egyetemista 2011 nyarán kezdi meg hitelének visszafizetését. Havi bruttó 200 ezer forintos jövedelemmel és annak átlagos növekedésével számolva a teljes adósság visszafizetése, mely pár ezer forint híján eléri a kétmilliót, 2026 februárjában fejeződik be. A törlesztés tehát tizenöt évig tart. Fontos kitétel, hogy harmincöt éves kor fölött nem vagyunk jogosultak kölcsönre. Ez biztosítja, hogy a törlesztést még nyugdíj előtt befejezzhessük.
Így is rövid a takaró
Alacsonyabb fizetés esetén a futamidő emelkedik, mégis talán meg lehetne oldani, hogy a fiatalabbak, akiknél nagyobb az esély, hogy nyugdíj előtt a teljes összeget vissza tudják fizetni, több pénzt vegyenek fel, a havi harmincezer forint ugyanis a hallgatók havi költségeinek jó esetben is csak mintegy felét fedezik. Egy TÁRKI-felmérés szerint – derül ki a DK legfrissebb sajtóközleményéből – Magyarországon egy egyetemista/főiskolás átlagosan havi hetvenezer forintot költ, tehát nem elég mindenre a kölcsön.
„Aki több szakon szeretne tanulni, az komoly bajban van” – véli Karip Tímea az ELTE többszakos hallgatója. Az állam ugyanis csak egy szak, illetőleg tíz félév költségeit fedezi. Aki párhuzamos képzésben vesz részt, vagyis másik felsőoktatási intézménynek is hallgatója, az az egyik szakon automatikusan költségtérítéses hallgatóvá válik, és tandíjat kell fizetnie. Az ELTE-nél maradva, a pszichológia szakon 250 ezer forint egy félév, az orvosi egyetemen 1,25 millió. Ezeket a költségeket nem tudja fedezni a diákhitel. Van még egyéb baj is: a diákhitelt csak az adott félévre beiratkozott hallgató igényelheti, beiratkozni viszont csak a tandíjbefizetést igazoló csekk felmutatásával lehet. „Egyértelműen érvényesül a szelekció, ha a szüleidnek nincsen pénze, büntiben vagy” – állítja Karip Tímea.
Rendesen fizetik a törlesztést
A 2001 szeptemberében indult diákhitelprogram keretében eddig körülbelül 184 ezer felsőfokú tanulmányt folytató diák jutott pénzhez. Az átlagosan felvett összeg elérte az évi 213 ezer forintot. Eddig mintegy 85 milliárd forintot fizettek ki diákhitelként, ami azt jelenti, hogy minden harmadik egyetemista hitelfelvevő. Az első visszafizetések 2003 elején kezdődtek. A tavalyi tanulmányi év végeztével 55 ezer törlesztő volt, ez a szám idén várhatóan húszezerrel emelkedik majd.
Az adósok nagy része rendesen fizeti tartozását. „Egy-két hónapos csúszások előfordulnak, de notórius nem fizető mindössze néhány száz van” – hangsúlyozta Őri András. Ennek oka főleg az alacsony törlesztőrészletben és a szigorú szerződési feltételekben keresendő. Tartós nemfizetés vagy egyéb okból fakadó szerződésszegés esetén a teljes tartózást ki kell fizetni – egy összegben. A behajtást az adóhatóság végzi.
Jó a szervezés – kissebb zökkenőkkel
A FigyelőNet által megkérdezett hallgatók dinamikus ügyintézésről számoltak be. Zökkenőmentesen és gyorsan folyik a hitelek elbírálása. A megfelelő tanulmányi osztályon beszerezhető nyomtatványt a kiválasztott bankban leadva gyakorlatilag befejeződött az ügyintézés. A pénzek rendesen érkeznek, állítják a diákok.
A külföldön tanulók hitelfelvétele viszont még nincs megoldva. A Pénzügyminisztérium tervei között szerepel ugyan a diákhitelre jogosultak körének kitágítása, illetve – a költségtérítéses hallgatók esetében – a hitelkeret emelése, de egyelőre csak a Magyarországon beiratkozott, és ösztöndíjjal – például Erasmus-szal – külföldön tanulók vehetnek fel kölcsönt.
Nem rossz üzlet
A diákhitel valóban a legkedvezőbb szabad felhasználású bankhitel. A Diákhitel Központ non-profit elven működik, a hitel mindenkori kamatának kiszámítása pedig jogszabályban rögzített. Az átlagos forrásköltségre független szakértők által megállapított kockázati céltartalék kerül, melyet a működési, működtetési költség tesz teljessé. A diákhitel változó kamatozású, a kamatszintet évente kétszer, a szemeszterek elején határozzák meg. A 2005/2006-os tanév első félévében érvényes kamat mértéke évi 11,25 százalék.
