A 2004-ben elmaradt tizenharmadik havi illetmény csatáját csak részben nyerték meg a szakszervezetek a kormánnyal szemben. Az Alkotmánybíróság (Ab) ugyanis két kérdésben egyértelmű állásfoglalást adott: tehát diszkriminatív volt az új jogszabály, valamint a rendszer átalakítását nem segítették megfelelő átmeneti intézkedések. A harmadik kifogás kérdésében adott alkotmánybírósági többségi vélemény már nehezen értelmezhető. Ez a kérdés azt firtatta, hogy a kormánynak ki kell-e fizetnie utólag a 2004-re eső pluszjuttatást. A rugalmasan kezelhető állásfoglalás lehetővé teszi, hogy a költségvetés ne a 130 milliárdos, hanem a 10 milliárdos megoldást válassza.
Egyértelmű állásfoglalás
A lényeg: az Alkotmánybíróság is diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek ítélte, hogy a 13. havi illetményről szóló új jogszabály munkavégzéshez és nem jogviszonyhoz kötötte a kifizetést, ezért hatályon kívül helyezte ezt a rendelkezést. Annak járt 2005-ben a nulladik havi pluszjuttatás, aki 2005. január 1-jén munkaviszonyban állt valamelyik közintézménnyel. Így azok, akik előző év december 31-én még ott dolgoztak, nem kapták meg a lényegében előző évi munkát honoráló illetmény.
Szintén egyértelműen a szakszervezeteknek adott igazat az Alkotmánybíróság abban, hogy nem volt megfelelő az átmeneti szabályozás a tizenharmadik haviról a nulladik havi illetményre való áttérésben.
Olcsó megoldás
A harmadik kifogás azt firtatta, érvényes-e, hogy tulajdonképpen elmaradt a 2004-re járó juttatás, hiszen a törvény értelmében minden naptári évben ki kell fizetnie az államháztartásnak ezt az összeget. „Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság többségi véleménye is nehezen értelmezhető” – mondta el a FigyelőNetnek Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Nem egyértelmű, hogy mindenkinek jár-e az elmaradt illetmény, ami 800 ezer dolgozót érintene, és a költségvetést körülbelül 130 milliárd forinttal terhelné meg.
Mivel a jogszabályt diszkriminatívnak ítélték, azok biztosan számíthatnak az utólagos kifizetésre, akik 2005. január elsején már nem dolgoztak a közszférában, de 2004-ben legalább hat hónapot igen. Az MKKSZ számításai szerint ez 30–50 ezer munkavállalót érinthet, és a „legrosszabb” esetben is legfeljebb 10 milliárd forintos pluszterhet fog okozni az államnak. „Természetesen a szakszervezet küzdeni fog majd azért, hogy minden egyes dolgozó megkapja az illetményt, de sajnos ez az AB-határozatból nem következik egyértelműen” – mondja Fehér József, aki pesszimista azzal kapcsolatban, hogy a Pénzügyminisztérium nyitott lenne a kérdés teljeskörű rendezésére.
