Belföld

Kormánydöntések postai, kollégiumi, egyházi ügyekben

A kormány szerdai ülésén döntött a postai szolgáltatások megváltoztatásáról, a kollégiumok besorolásáról és az egyházi ingatlanok tulajdonrendezésének gyorsításáról is. Az adótörvény módosításáról szóló javslatát pedig hétfőn tárja a nyilvánosság elé.

A szerdai kormányülésen négy fő kérdésről tárgyaltak, ám ebből csak hármat tártak a nyilvánosság elé. A postai forgalom felgyorsítása és a jobb szolgáltatások érdekében a kormány szerdai ülésén módosította a postai szolgáltatásokról szóló rendeletet. A változás lényege, hogy ezentúl a postai értesítőkből az is kiderül majd, hogy a küldemény kitől származik, ezen kívül pedig lakott területen belül a postás mindenhová köteles lesz házhoz vinni a leveleket.


Emellett októbertől újfajta tértivevényt vezetnek be, amelyet a gépek is fel tudnak dolgozni, így várhatóan felgyorsul majd a levélforgalom. Az is újdonság, hogy – a jelenlegi gyakorlattal szemben – a jövőben senkit nem érhet hátrány amiatt, ha rajta kívül álló okok, például külföldi tartózkodás esetén, nem tudja átvenni a számára érkezett hivatalos levelet. Most ugyanis egy bírósági, vagy az APEH által feladott levél esetében jelenleg kétszeri sikertelen kézbesítés után 48 órával kézbesítettnek minősítik a levelet, és hivatalos igazolást sem fogadnak el.

Többcsillagos kollégiumok

A kormány egy szerdai döntése nyomán a felsőoktatási kollégiumokat a jövőben négy komfortfokozatba sorolják attól függően, hogy az adott diákszállás milyen szolgáltatásokat kínál. A csillagok kiosztásánál figyelembe veszik a vizesblokkok állapotát, illetve hogy hányan laknak egy szobában. A négy komfortfokozat térítési díjai különbözőek lesznek, a pontos összegekről minden évben új megállapodást köt a hallgatói önkormányzat és az adott intézményi tanács. Fontos azonban kiemelni, hogy a kormány által módosított, a főiskolai és egyetemi hallgatók térítési díjait és támogatásait szabályozó rendelet csupán a megállapodások mozgásterét szabályozza. A legalacsonyabb fokozatú kollégiumokban egy hallgatótól legfeljebb havi öt- és nyolcezer forint közötti összeget lehet kérni, de a legjobb helyek sem kerülhetnek a diákoknak 15 ezer forintnál többe.


A nem állami fenntartású kollégiumoknál kilenc és 28 ezer forint között változhat a havi térítési díj. Az esélyegyenlőség érdekében a valóban rászorulók egyedi kérésre kedvezményt kaphatnak, és a szociális szempontokat akkor is figyelembe veszik, amikor a kollégiumi férőhelyekről döntenek. Az oktatási tárca egyébként jövőre 46 ezer hallgató kollégiumi elhelyezésének támogatásával számol, ennek összegét idén szeptembertől havi ötezer forintról nyolcezer forintra emelte fel a kormány, és jövőre 11 600 forint lesz. (Ez a támogatás az előző ciklusban 3300 forint volt). Emellett az oktatási tárca lakhatási támogatást ad további, mintegy 84 ezer diáknak, fejenként havi hatezer forintot.

Rendezik az egyházi ingatlanok tulajdonrészeit

A kormány döntése szerint az egyházak lehetőséget kapnak arra, hogy felgyorsítsák egykori ingatlanjaik tulajdonjogának rendezését, ha követelésüket eladják egy banknak. A módosítás szerint a kormánytól beszerezhető speciális igazolással az egyházak dönthetnek úgy, hogy követelésüket eladják egy kereskedelmi banknak. Így az egyházak azonnal pénzhez juthatnak és a továbbiakban az állam az aktuális részletet a banknak utalja majd át. A döntés értelmében az egyházak választhatják az eredeti menetrendet is, amely szerint 2011-ig kell visszakapniuk korábbi ingatlanjukat, vagy annak ellenértékét. Jelenleg – az eredeti 1719-ből – 801 volt egyházi ingatlan sorsa maradt rendezetlen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik