Rendkívüli közgyűlést hív össze Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András, aki Facebook-posztjában nehezményezte, hogy felségterületén az önkormányzat tudta és a helyi emberek megkérdezése nélkül engedélyezte két kormányhivatal nagy mennyiségű szennyvíziszap lerakását.
Értetlenül állunk az előtt a tény előtt, hogy Székesfehérvárt, a mi környezetünket érintő ügyekben a Pest Megyei…
Közzétette: Dr. Cser-Palkovics András – 2019. június 26., szerda
Mint a 24.hu beszámolt róla, több mint 2000 kamionnyi szennyvíziszap, Horvátország egy évi termésének a fele Székesfehérvár közelében, a Fehérvári Téglaipari Kft. agyagbányájában landol. Az engedélyt a Fejér és a Pest megyei kormányhivatal adta ki, ezek illetékeseitől vár tájékoztatást a polgármester. Kérdésünkre, hogy egyéb intézkedést tervez-e, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Az iszapszállításra az engedélyt egyébként százezer forintos nagyságrendű illetékbefizetés ellenében megadták, a magáncég ugyanakkor jól keresett a bizniszen, összességében több mint 400 millió forint nyereséget hozott össze tavaly.
Az önkormányzat szerdán kiadott közleményében egyértelműen fogalmazott:
Székesfehérvárnak nem érdeke, hogy máshonnan idehozott iszapot rakjanak le és hasznosítsanak városunkban, ezt a tevékenységet az önkormányzat nem támogatja.
És a szennyvíziszapot fogadó vállalkozás terjeszkedését sem támogatja, a cég nagyarányú telephelybővítéshez kért hozzájárulást, a helyi építési szabályzat módosítását kérte, amire az önkormányzat nemet mond – áll a közleményben.
Cser-Palkovics kirohanásához képest a Fehérvár Tv-ben pozitív kicsengésű helyszíni riportot adtak le szerdán, ebben a Fehérvári Téglaipari Kft. ténykedését úgy mutatták be, mint amivel a tápanyagban szegény területeken lehet a fásítást elősegíteni. A cég híradóban megszólaló szakemberei arról beszéltek, hogy kommunális szennyvíziszapról van szó, ami nem tartalmaz nehézfémeket, sem olyan környezetkárosító anyagokat, amilyenek az ipari szennyvízben előfordulnak. A Fejér megyei kormányhivatal engedélyezte a nem veszélyes hulladékkal történő bányagödör rekultivációt, a Pest megyei kormányhivatal pedig a horvátországi importot.
De nemcsak a helyi sajtó foglalkozik a témával, az Index így vezeti fel írását a szennyvíziszap rejtelmeiről:
Eleinte tényleg büdös, de valójában olyan értékes anyagról van szó, amelynek segítségével páratlan gyorsasággal lehet a terméketlen területeket újra termőre fogni, anélkül hogy annak a természet kárát látná.
Korábban azt írtuk, hogy Magyarország nem élenjáró a hulladékkezelési technológiák meghonosításban, ezért jelenleg az itthon keletkezett szennyvíziszap-mennyiséggel sem tud mit kezdeni. Pedig a magas foszfortartalma miatt egyre nagyobb az érdeklődés az ülepítők mellékterméke iránt. Szakértők szerint azonban szakszerű feldolgozás nélkül nem lenne szabad behozni és mezőgazdasági területeken felhasználni az iszapot, mert a foszfor mellett koncentrálódnak benne rákkeltő nehéz fémek, egyéb vegyi anyagok és gyógyszermaradványok is.
A jogszabályok alapvetően nem is engedik, hogy a hulladékot egyik országból a másikba csak úgy áttolják, az uniós és a magyar szabályozás is előírja, hogy feldolgozni, hasznosítani kell. A konkrét esetben a Fehérvári Téglaipari Kft. arra kapott engedélyt a magyar zöldhatóságtól, hogy a zágrábi szennyvíziszapot R10-es kódon hasznosítsa. Ez az idevágó minisztériumi rendelet szerint „a talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös”.
Arról, hogy ez a Gombócleső hegyi agyagbánya esetében a gyakorlatban mit jelent, megkérdeztük Horváth Sándort, a Fehérvári Téglaipari Kft. tulajdonos-igazgatóját. Hangsúlyozta, hogy mindenben a hatályos jogszabályoknak és engedélyeknek megfelelően járnak el. Az agyagbányába nem egyszerűen beleengedik a szennyvíziszapot, hanem a cég által kidolgozott technológiával és anyagok hozzáadásával talajt állítanak elő belőle. Ezt azután az olyan degradálódott területek rekultivációjára lehet használni, mint amilyen például a külszíni bányászat után visszamarad.
Elmondása szerint több mint 20 éves fejlesztés nyomán mára iparjogvédelmi oltalom alá vont technológiát alakítottak ki, „biológiai illetve biológiai eredetű hulladékok, köztük szennyvíziszap hasznosításával rövid idő alatt termőre fordítjuk a korábbi bányászati tevékenység során sérült termőterületet” – foglalta össze a lényeget. A talajra aztán fás és lágyszárú energianövényeket telepítenek, ezeket később égetéssel hasznosítják, így a szennyvíziszapból hasznosított anyagok nem kerülnek vissza az élelmiszerláncba. Vagyis ebben az esetben az R10-es kód nem mezőgazdasági, hanem ökológiai szempontból előnyös hasznosítást jelent – vezette le.
Az eljárás során a növények fejlődéséhez az ásványi anyagok a bányákban rendelkezésre állnak, a szerves tápanyagokat pedig a szennyvíziszap biztosítja, ezek kombinációjából termékeny talajkeverék jöhet létre, amire 1-2 éven belül telepíthető a növényzet. A rekultiváció és a szerves hulladékok hasznosítása egy helyszínen és egyszerre történik, így a folyamat gazdaságosan végrehajtható – összegezte az eljárás újdonságát.
Független szakértők a módszert ígéretesnek mondták a 24.hu érdeklődésére, a kérdés azonban szerintük inkább az, lesz-e kereslet az így előállított talaj iránt, a felhasználók egy része ugyanis ódzkodik a szennyvíziszap-feldolgozásból származó anyagoktól. A cég azt közölte, hogy a technológia szabadalmaztatása várhatóan nemsokára lezárul, ezután lesz lehetőség az eljárás minél szélesebb körű elterjesztésére, helyszíni adaptálására. A válasz szerint a hatósági előírásoknak megfelelően eddig a cég a mintegy 20 hektáros bányaterület rekultivációjára koncentráltan végezte feladatát, de a beérett helyettesítő talajközeg a hatályos környezetvédelmi engedély alapján más degradált területekre is kiszállítható lenne megfelelő minőségbiztosítás mellett.
Magyarország úszik a szennyvíziszapban, adódik a kérdés: miért nem a belföldi iszaphegyeket dolgozzák fel, miért importálnak még hozzá Horvátországból? A Fehérvári Téglaipari Kft. azt állítja, telepén többségében hazai kommunális szennyvíziszap hasznosítása folyik, és folyamatosan hirdeti technológiáját, tárgyal állami tulajdonú víziközmű cégekkel, hogy bővítse a hazai szennyvíziszap hasznosítását. Magyarázata szerint
rajtunk kívül álló okok miatt, csak korlátozott mértékben biztosított a hazai iszap feldolgozása, ugyanakkor cégünk érdekelt abban, hogy a technológiát minél szélesebb körben elterjessze hazánkban, más telephelyek létrehozásával is.
Kiemelt kép: Bodnár Boglárka / MTI
