A frász kerülgeti az ex-rendőröket, mert a nyugdíjfolyósító nyilvántartásában nem vagy hiányosan szerepelnek a rendőrségnél leszolgált éveik. Egy volt rendőr lekérve a saját adatait például azzal szembesült, hogy mindössze öt év szolgálati időt tartanak neki nyilván. A rendőrségnél eltöltött majdnem húsz évéből pedig csupán két év szerepelt a nyugdíjnyilvántartásban.
29 év alapján fizetik, de a nyugdíjfolyósító csak 5 évről tud
Mindez azért meglepő, mert a volt rendőr most szolgálati járandóságot kap, és ennek összegét majdnem 30 év alapján állapították meg neki. Erről papírja is van, még 2009-ből, amit a lemil.blog le is hozott.
Tehát több mint 29 év alapján kapja a járandóságát, miközben csak bő 5 év szolgálati idő szerepel a neve alatt a nyugdíjnyilvántartásban. Rákérdezett a nyugdíjfolyósítónál, hogyan lehetséges ez, mire azt a választ kapta, csak abból tudnak dolgozni, amit a rendőrség megküld nekik.
Kiposztolta, mit tapasztalt, és a hozzászólásokból kiderült, nem egyedi esetről van szó. Például az egyik volt pénzügyőr egy éve próbálja elfogadtatni 12 év szolgálati idejét, egy másik ex-rendőr 27 évvel ment el nyugdíjba, azóta is dolgozott, így már 38 év szolgálati időnél tart, de a nyugdíjnyilvántartás szerint csak bő 8 év szolgálati ideje van, nem szerepel benne sem a BM-es időszak, sem az azóta ledolgozott 11 éve.
A rendőrségnek nem kellett elküldenie a nyugdíjfolyósítóhoz az adatokat
Az ORFK válasza szerint ez a magyarázat arra, miért hiányos a rendőri időkre a nyugdíjnyilvántartás. A jogszabály alapján 2012. december 31-ig a szolgálati nyugdíj megállapításáról szóló határozatot az ORFK illetékes osztálya készítette el. És a hivatásos állományba tartozók illetményadatait nem kellett átadniuk a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.
2013. január 1-jétől viszont ez megszűnt, azóta úgynevezett adategyeztetési eljárást vezettek be. Ez vonatkozik egyébként mindenkire, nem csak a rendőrökre. Az adategyeztetés célja, hogy a leendő nyugdíjasok még aktív korukban megtudhassák, milyen biztosítási jogviszonyaik, a nyugdíjnál figyelembe vehető kereseteik szerepelnek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban, így lehetőséget ad a korrekcióra még a nyugdíjazás előtt. Az egyeztetési eljárást a kormányhivatalok járási hivatalai folytatják le. Az adategyeztetéssel azt akarják elérni, hogy a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása csak az ügyfél által ismert és vele egyeztetett adatokat tartalmazzon, amivel a nyugdíj előtt állókra tolják annak felelősségét, hogy rendben legyen a nyilvántartás.
A nyugdíj összegét a szolgálati idő hosszától függő nyugdíjszorzó és az 1988 óta szerzett (nyugdíjjárulék alapját képező) keresetekből számított nettó átlagkereset összege határozza meg. Ezért is nem mindegy, mennyi szolgálati időt ismernek el valakinek.
Lebokszolják egymás között
Az ORFK-t kérdeztük, mit tegyen az az ex-rendőr, akinek szintén nincsenek meg a szolgálati évei a nyugdíjfolyósítónál. Azt javasolták, hogy küldjék meg másolatban a hiányzó szolgálati időt igazoló iratokat a nyugdíjfolyósítónak, amely erre hivatalból megkeresi az érintett rendőri szervet. Az igazolja a szolgálati időt, az illetményt, illetve azt, hogy a járulékot befizették. Ez alapján pedig a nyugdíjfolyósító módosítja az adatokat és elismeri az így leigazolt szolgálati időt.
Egy másik ex-rendőrnek szintén csak két évet tartottak nyilván a rendőrségi szolgálati idejéből a nyugdíjfolyósítónál. Ő már keresztül ment ezen az egyeztetési procedúrán. Azzal nyugtatott, hogy a személyzeti osztályok tudnak a lyukas szolgálati időkről és profin intézik a korábbi rendőrségi munkaviszony leigazolását a nyugdíjintézetnél.
Azt viszont nem sikerült megtudnunk az ORFK-tól, miért nem küldik át az érintettek adatait hivatalból, automatikusan, hogy ne a volt rendőröknek kelljen a jogviszony-igazolással egyesével bajlódniuk.
Kiemelt kép: Neményi Márton / 24.hu
