2017-ben 7371 lakást vásároltak külföldiek hazánkban, ami a teljes forgalom 4,8 százalékát tette ki, derült ki a KSH adataiból. A vásárlók közel kétharmada uniós állampolgár, közülük a legtöbb lakást a németek és románok, utánuk a szlovákok és osztrákok vásárolták.
A nem uniós állampolgárok közül a kínaiak, izraeliek, oroszok és ukránok vannak a vásárlók listájának élén. A legdrágább ingatlanokat is a kínaiak vásárolják, míg a legolcsóbbakat a románok keresik, ők átlagosan 11 millió forintot költenek.
2018-ban összesen 3529 vásárlás történt harmadik országbeli külföldiek részéről, ugyanez a szám 2014-ben még csak 1815 volt. Jellemző az a tendencia is, hogy míg az idősebb német generáció vidéken keres ingatlant, addig a fővárosban a fiatal kínaiak vásárolnak lakást.
Az ország egészét nézve az ingatlanok többségét a külföldiek a fővárosban vásárolták, összesen 2693 vásárlást rögzítettek a kormányhivatalok, ami az összes eladott lakás 8,8 százaléka, ekkora százalék került külföldi tulajdonba.
A külföldiek a legtöbb lakást a VI., a VII. és a VIII. kerületben vették meg, míg részesedésük az V. kerületben lett a legmagasabb, ahol az általuk kötött 257 adásvétel a kerület lakásforgalmának egyharmadát tette ki. Tíz százalék fölötti volt a külföldi vevők aránya az említettek mellett az I., a II. és a IX. kerületben is.
A vidéken lakást vásárló külföldiek főként az ország középső és nyugati területein vettek ingatlant. Népszerű Somogy és Zala megye, de Győr-Moson-Sopron megyében is a szerződések 8 százalékát külföldiek kötötték.
Városok tekintetében elmondható, hogy Budapest után a Balaton környéke, és az ismert fürdővárosok, például Hajdúszoboszló a frekventáltak a külföldiek körében, de kiemelt terület Sopron és Pécs is, valamint a nagy egyetemvárosok, mint Miskolc vagy Szeged.
Hévíz közismerten kedvelt az oroszok és az ukránok körében, de Debrecenben is több tucatnyi külföldi vásárlás történt.
