Belföld

2787-en kaptak magyar állampolgárságot 2017-ben

Az Európai Unió tagállamai több mint 825 ezer, más uniós országból, vagy unión kívüli országokból érkező ember számra adtak állampolgárságot. Magyarország mintegy 2800 embernek, 35 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban - közölte 2017-es adatokat összesítő jelentésében az uniós statisztikai hivatal szerdán.

Az Eurostat tájékoztatása szerint az unión kívülről érkező kérelmezők számára biztosított európai uniós állampolgárság megadásának adatai az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatnak. 2016-ban számuk közel 995 ezer volt, 2015-ben pedig mintegy 841 ezren kérelmeztek európai állampolgárságot.

2017-ben az összes engedélynek mindössze 17 százaléka volt más uniós tagállamból érkezettek által benyújtott és elfogadott kérelem.

A nem uniós kedvezményezettek főként marokkóiak, albánok, indiaiak és pakisztániak voltak. A marokkóiak közül legtöbben  olasz, spanyol és francia, az albánok közül legtöbben  görög és olasz, az indiaiak és a pakisztániak főként brit állampolgársághoz folyamodtak.

A legtöbb, szám szerint  25 ezer állampolgársági kérelmet románok adtak be más uniós országban, akiknek legtöbbje olasz állampolgárságot kapott. A 22 ezer lengyel kérelmező főként brit és német állampolgárságot kért.

A statisztikai hivatal kiemelte, hogy a vizsgált év során a legtöbb uniós állampolgár között a románokat és a lengyeleket követően a britek adtát be a legtöbb, mintegy 15 ezer állampolgársági kérelmet. Egy másik uniós tagország állampolgárságát megszerző britek száma több mint kétszeresére nőtt 2017-ben. Más uniós ország állampolgárságát Nagy-Britannia után legtöbben Luxemburgból, Máltáról és Franciaországból kértek.

Már egy adott országban élők honosítási eljárásainak sorában Svédország vezet, ahol száz külföldi lakosra vetítve 8,2 állampolgárságot biztosítottak a kérelmezők számára. Svédországot Románia (5,9) Finnország (5,0), Portugália (4,5), Görögország (4,2) és Ciprus (3,9) követi a sorban.

Magyarország 2787 embernek adott állampolgárságot 2017-ben, ez 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kedvezményezettek főként románok, ukránok és szlovákok voltak – közölte az uniós statisztikai hivatal.

Kiemelt kép: MTI/MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik