Nagyvilág

Annak lesz ingyenes a külföldi nyelvi kurzus, aki meg tudja fizetni

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében jelentette be, hogy korszerűsítik a nyelvoktatást. A 9. és a 11. osztályban minden tanuló kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt, a költségeket a kormány állja. A programban évente 140 ezer diák mehet külföldre, mindez évi 90 milliárd forintba kerülne. A program részleteit még nem dolgozták ki, de a tervek szerint csoportos, iskolai és egyéni pályázásra is lesz lehetőség. Egy vidéki két tannyelvű gimnázium tagozatvezetője a 24.hu érdeklődésére – névtelenséget kérve – arról beszélt, nem az ördögtől való az ötlet, de rengeteg kérdést vet fel.

Pedagógiai tapasztalatok alapján eleve 200-250 órányi nyelvtanulás után érdemes idegen nyelvű környezetben is megpróbálkozni. Ennyi egy két tannyelvű iskolában gyorsan összejön, de egy sima gimnáziumban heti három nyelvóra mellett évekig tart elérni ezt a szintet.

Pedagógiailag és érettség szempontjából is korai egy 9. osztályos gyereket kiküldeni külföldre, hogy töltsön el néhány hetet a családjától távol. 14-15 éves korban ilyen stressznek kitenni a gyerekeket merész, mert érzelmileg teljesen máshogy élik meg, mint a felnőttek

– magyarázta.

A két tannyelvű középiskolák lelkét képezik a csereprogramok. Ez az egyik leghatékonyabb módja a nyelvtanulásnak, hiszen a magyar diákok külföldön családnál szállnak meg, ahol rá vannak kényszerítve az általuk tanult nyelv használatára. A kirándulásokat komoly szervezőmunka előzi meg, ráadásul évről évre egyre nehezebb ebben partnert találniuk. A magyar – különösen a vidéki – iskolák kevésbé vonzóak a külföldi diákoknak, mint Spanyolország vagy Olaszország, és másként is profitálnak az itt tartózkodásból, mert jellemzően nem magyarul tanulnak.

A tanár azt reméli, hogy a kormány által tervezett nyári kurzusok szervezetését nem az iskolák és a nyelvtanárok kapják meg feladatul, de ő évtizedes rutinnal a háta mögött azt mondja, hogy nem mindenki képes ezt az iszonyatos munkát elvégezni, mert a pedagógusok nem utazásszervezőnek tanultak. Ha például ő nem egy két tannyelvű tagozatot irányítana, azt sem tudná, hogy kezdjen neki.

Gimnáziumukban 40 gyereknek is hatalmas küzdelem árán tudnak összehozni egy külföldi utat, részben a pénz miatt. Egy évközi külföldi kirándulás náluk 30-40 ezer forintba kerül, és bár ez lényegesen olcsóbb egy utazási iroda ajánlatánál, sokaknak mégis anyagi nehézséget okoz.

Szakadjunk el Budapesttől és Pest megyétől. A szegényebb régiókban a családok nem engedhetnek meg maguknak ilyen luxust. Látni kell, hogy az ingyenes utazás sincs ingyen. A szülők nem engedik el bármilyen ruhában a gyerekeket és költőpénzt is kell nekik adni. A külföldi nyelvoktatás annak lesz ingyenes, aki meg tudja fizetni

– mondta.

Várhatóan a legtöbben az angoltudásuk fejlesztésére használnák fel az ingyenes nyelvi kurzust. Mivel az állam nem fog kanadai, amerikai vagy ausztráliai utakat finanszírozni, a gyerekeknek, iskoláknak Európán belül kell keresgélniük, de

kizárt, hogy évente százezernyi gyerek fogadására elegendő hely lenne nyáron a nyelviskolákban angol nyelvterületen.

A tagozatvezető szerint az is egy lehetőség, hogy környező országok nyelviskoláiban helyezik el majd a diákokat, de ennek csak akkor van haszna, ha a kurzus nemzetközi, azaz a tanulóknak adott esetben kínai, szerb, horvát vagy német gyerekekkel kell kommunikálniuk, vagyis egyedül vannak magyarként a csoportban.

Mint mondta,

kár kimenni úgy külföldre, ha ott van a gyerek mögött a tanár és 20 osztálytársa, mert az óra végén ugyanúgy elkezd majd magyarul beszélni. Ezt itthon is megteheti. A kurzus így nem ad annyit, mint amennyibe kerül.

Meggyőződése, hogy a nyelvtanulást sokkal inkább lehetne úgy ösztönözni, ha az adott diákcsoport igényeihez igazított tankönyvekből oktatnának az iskolákban. Az óraszámnövelés is egy megoldás lenne, noha a gyerekek már így is túlterheltek.

Az is kérdéses, hogy milyen feladatot ró mindez a pedagógusokra, és amennyiben ez az ő dolguk lesz, miként lehet rávenni őket, hogy a nyári szünetben kísérjék a diákokat külföldre, illetve hogy mi lesz azokkal az iskolákkal, ahol több kilencedikes és tizenegyedikes osztály van, mint nyelvtanár. Ráadásul nekik el kell menniük kötelező szabadságra, amit a tanév közben nem vehetnek ki.

A pedagógus mindent egybevéve úgy látja, hogy a kormányzati szándék jó és támogatandó, de számos szervezési kérdést felvet, így túl korán, érdemi egyeztetés nélkül hozták nyilvánosságra.

A sűrű tanárcsere és a diákok motiválatlansága miatt nem megy a nyelvtanulás
A szakgimnáziumok és gimnáziumok között nagy különbség van a nyelvoktatásban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik