Tudomány

Megszületik a 2001: Űrodüsszeia atyja (1928)

New York, július 26. - Ezen a napon született a 20. század egyik legnagyobb hatású filmrendezője, a 80-as évektől remete életet élő Stanley Kubrick.

Stanley Kubrick New York Manhatten negyedében látta meg a napvilágot. Intelligensnek tartották, ezért volt meglepő gyenge teljesítménye az iskolában. Fizikus apja (Jack) Pasadenába küldte 1940-ben, hátha javul a helyzet, ott nagybátyjához, Martin Pervelerhez került. Egy év múlva visszatért, eredmény nélkül. Apja ezután sakkozni küldte, ami remek húzás volt: szenvedélyes sakkozó lett belőle, ez a motívum később filmjeiben is feltűnik.

Még jelentősebb következménye lett annak, amikor Jack fényképezőgéppel ajándékozta meg a 13 éves Stanleyt. New York-szerte fotózott, lelkesen. Lefényképezett egy újságosbódét, amely Roosevelt halálhírét keltette. A képet beküldte a Look Magazinba, majd gyakornoki állást kapott, mindössze 17 évesen.

Riportfilm Kubrickról (a film kilenc részben megtekinthető a youtube-on):

Rendszeresen kap munkát a Look Magazintól, de közben lelkes mozilátogató lesz belőle. Érdekelte a film, és 1950-ben teljes megtakarítását egy dokumentumfilm elkészítésére költötte (Day of the Fight). Később a Central Parkban lejátszott sakkjátszmák mellett hasonló dokumentumfilmeket készített. 1953-ban hozta össze első nagyjátékfilmjét Fear and Desire címmel.
A film készítése közbenm vesztette el első feleségét. A megjelenés után vegyes kritikákat kapott, de de tehetségét senki sem vonta kétségbe. A nagy előrelépést az 1955-ös Killer’s Kiss és az egy évvel későbbi The Killing hozta meg, felfigyeltek rá Hollywoodban, olyannyira, hogy 1957-ben már Kirk Douglas-szel dolgozott együtt a Dicsőség ösvényei című filmben.
Douglas később a Spartacus című film munkatársának kérte fel, „beugróként”. Sokan „kiakadtak” a stílusán, de eredeti gondolatai segítették a filmet. Az operatőr, Russel Metty például élesen kikelt ellene, Kubrick csak azt mondta neki: „ülj le, és ne csinálj semmit”. Metty később megkapta a filmért a legjobb operatőrnek járó Oscar-díjat.

Kubrick Marlon Brandót rendezte volna a One-Eyed Jacks című filmben, de a tárgyalások megszakadtak vele, és Hollywood kicsit ki is ábrándult a rendezőből, ráadásul második házassága zátonyra futott. Kubrick Angliába költözött.

Anglia, a nagy sikerek helyszíne

Első Angliában készített filmje az 1962-es Lolita volt. Pályafutására jellemző, hogy irodalmi művek adaptációját készítette el, Nabokov regénye indította el a sort. A Lolita gondosan elkészített film volt, amely nem sértette az akkoriban uralkodó cenzúrát sem.

Kubricknak tetszett, hogy Angliában szabad kezet kap, önállóan dolgozhat. Így kiteljesedhetett sajátos stílusa. Kockázatot is vállalt, a következő, 1964-ben készített Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című filmben az atombomba köré épített egy vígjátékot, ezt addig senki sem merte „beválllani”. Kubrick (és a kritikusok) rájött, hogy annyira vicces néhány gondolata, hogy azt már komolyan kell venni.
Az 1968-as 2001: Az Űrodüsszeia című filmje talán legnagyobb hatású mozija, kultuszfilm, amely sok más sci-fi alapjául szolgált.

Stanley Kubrick a 2001: Az Űrodüsszeia bemutatóján:

Az 1971-es Mechanikus narancs című filmjében a szexualitás és az erőszak sajátos ábrázolását alkalmazta, az 1975-ös Barry Lyndon című film pedig mind szakmailag, mind magánéletileg fordulópontot jelentett számára. A színészeket folyamatos munkára késztette, nem volt szünet a forgatás alatt: az éjszakai jeleneteket éjszaka, a reggelieket reggel vették fel, fáradtan, ahogyan az a valóságban is megtörténik.

A film egy ír militarista történetet dolgoz fel, így Kubrick az IRA egyik célpontjává lett. Emiatt a stáb kivonult Írországból, ő pedig biztonsága érdekében visszavonult a nyilvánosságtól és remete életet kezdett élni.

Ezután öt-hatévente készített filmet. Az ördögűző című film rendezését nem válllata el, inkább saját horrorfilmet készített Ragyogás címmel (1980) Stepjen King regényéből. Utóbbinak nem tetszett a film, de Jack Nicholson játéka mégis klasszikussá tette. Kubrick gyakran erősen eltért az általa feldolgozott regények alapjától, ezért kritizálták sokan.

A 90-es években több próbálkozása meghiúsult: a Napóleon életáről készülő kosztümös film teljesen abbamaradt, Spielberg pedig „megelőzte” a Schindler listájával, hisz szintén a holokauszt témájában készült volna. Nagyszabású filmje, a Mesterséges Intelligencia (AI) Brian Aldis-szal együttműködve jött volna létre, amibe bevonta volna Spielberget is. Az előkészületek azonban lassan haladtak, és olyan technológiákat alkalmazott volna, amelyek még nem léteztek.

Az 1987-es Acéllövedékek után egészen 1999-ig kellett várni következő filmjére, a Tágra zárt szemekre, amelynek főszereplője Tom Cruise és Nicole Kidman voltak. Kubrick szerint ez volt élete legjobb filmje, de a kritikusok és a közönség is felemásan fogadta.

Tragikus szívrohama, 1999. március 7-én megfosztotta attól, hogy bejezezze az AI-t. Az év 66. napján, 2001. január 1-je után 666 nappal hunyt el.

Kubrick három feleséget „fogyasztott el”: Toba Kubricktól 1951-ben, Ruth Sobotkától 1957-ben vált el, Christiane Kubrciktól viszont sohasem, sőt, tőle három gyermeke is született.

Kubrick munkásságának jellemzői és hatásai

Steven Spielberg Kubrick halála után kijelentette, a kölcsönös tisztelet és barátság jellemezte kapcsolatukat. Kubrick úgy gondolta, Spielbergnek kell rendeznie az AI című filmet, és ő ezt meg is tette. Ez volt az utolsó befejezett „Kubrick-film”.

Hogy mi jellemző Kubrick filmjeire? Gyakran használta a narrációt, és sokszor mutatta be az emberi természet sötét oldalát, az embertelenséget. Törekedett a szimmetrikus képek ábrázolására, és sokszor extrém közeli képet mutatott az emberi arcokról és azok érzelmi megnyilávnulásairól.

Mindegyik filmjében kulcsfontosságú jelenet zajlik a fürdőszobában, de nem riadt vissza a fekete humortól sem. Mindegyik filmje végén szerepel a The End felirat, amely a 20. század második felében már kiment a divatból. Furcsa, de feleségeit mindig bevonta a filmekbe, Toba a Fear and Desire dialógus rendezője volt, Ruth balett-táncosnőt játszott a Killer’s Kiss című filmben, míg Christiane házasságuk előtt jelent meg a Dicsőség ösvényei című alkotásban, egyetlen női karakterként.

A Kubrick-menet

John Malkovich parádés színészi alakítása jellemzi ezt a 2005-ben moziba kerülő filmet. A főszereplő, Alain Conway egy szélhámos amerikai, aki Kubricknak adja ki magát, és mindenkit lehúz, akivel csak szembe kerül. Mivel senki nem tudja, Kubrick valójában hogy néz ki, és hol él, sikerül neki kisebb-nagyobb összegeket kicsalni az emberekből: legyen az egy induló rockbanda két fiatal titánja, egy helyi lap filmkritikusa vagy egy meleg prostituált (maga Conway is meleg).
A film igaz történet alapján játszódik. Alain Conway Kubrick utolsó filmjének, a Tágra zárt szemeknek a forgatása közben adta ki magát a rendezőnek. Az esetről egyébként értesítették Kubrickot.
A filmet, amely 86 perces, Brian W. Cook rendezte (ő dolgozott a rendezővel), a zenét Bryan Adams szerezte, Luc Besson pedig executive producerként jelenik meg.

Kubrick egyetlen filmjét sem nézte meg, amikor azok teljesen elkészültek. Nem szerette kora filmjeit, így fel is vásárolta azokat, nehogy más meglássa azokat.

Az Entertainment Weekly című lap minden idők 23. legnagyobb rendezőjének választotta, az angol Empire pedig a 4. legjobbnak. Az Amerikai Film Intézet által a világ 100 legjobb filmje között négyet is ő rendezett: 2001: Az Űrodüsszeia (15.), Dr. Strangelove (39.), Spartacus (81), Mechanikus narancs (70.). Utolsó 9 filmjéből 7-et jelöltek Oscar-díjra különböző kategóriában, de ő maga egyet sem nyert el. Peter Ustinov nyert a Spartacus-szal.

Kubrick nagyon szerette az amerikai szituációs komédiákat, de nagy rajongója volt Peter Sellers barátjának, akivel együtt hódoltak szenvedélyüknek, a fotózásnak. Szerette az amerikai focit, mániákus New York Yankees-fan volt. A Keresztapát tízszer nézte meg, azt tartotta minden idők legnagyobb filmjének. Soseom végzett egyetemet.

Saját bevallása szerint 19 éves koráéig egyetlen könyvet sem olvasott el, de visszautasítja azokat a vádakat, miszerint az IQ-ja átlag alatti lenne. Való igaz, akinek alacsony az intelligencia-hányadosa , az nem tud ilyen jó mondásokat kitalálni:
„A nagy nemzetek mindig úgy viselkednek, mint a gengszterek, a kis népek meg úgy, mint a prostituáltak.”
„A filmkészítőnek ugyanaz a szabadsága, mint egy írónak, amikor magához vesz néhány üres oldalt.”
„Van egy feleségem, három gyerekem, három kutyám, hét macskám. Nem vagyok egy magányos, otthonülő és szenvedő Franz Kafka.”

Így készült a Ragyogás:


AJÁNLOTT LINKEK:

Kubrick filmgyűjteménye
Stanley Kubrick életpályájáról
Internet Movie Database Stanley Kubrickról
Olasz oldal a rendezőről
Stanley Kubrick rajongói oldala a Facebookon

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik