Fő a nyugalom, ne adj okot erőszakra
– írja a Magyar Helsinki Bizottság, amely összegyűjtötte, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak az intézkedés alá vont tüntetőknek.
Leszögezik, hogy a törvény csak a békés tüntetést és tüntetőt védi, és arra figyelmeztetik az embereket, hogy akkor se szegüljenek szembe a rendőri intézkedéssel, ha úgy érzik, hogy jogsértő. Van lehetőség panaszra és jogi elégtételre, de nem a helyszínen – írják. A szervezet ingyenes jogi tanácsadást is biztosít.
Az igazoltatással kapcsolatban közlik: a rendőrnek meg kell mondania nevét és rendfokozatát, mielőtt megkezdi az igazoltatást. Az igazoltatás alá vont személynek arcképes igazolvánnyal kell bizonyítania személyazonosságát, ha ezt nem tudja megtenni, akkor előállíthatják. Aki megtagadja az igazoltatást, vagy hamis adatot közöl, felelősségre vonhatják. A rendőr nem köteles rá, de elfogadhatja, ha egy másik, magát igazolni tudó személy bizonyítja a személyazonosságot.
Ám „csak úgy” nem igazoltathat a rendőr, ehhez az kell, hogy a személyazonosság megállapítására szükség legyen a közrend, közbiztonság védelme érdekében, bűnüldözési vagy megelőzési célból, közlekedési ellenőrzéskor, vagy az igazoltatott személy, illetve más személy vagy szervezet jogainak védelmére. Az okot közölnie kell a rendőrnek.
Az intézkedő rendőr ellen 30 napon belül a rendőrségen, vagy 20 napon belül személyesen vagy írásban, a Független Rendészeti Panasztestületnél lehet panaszt tenni. A rendőr köteles elmondani, hogy az intézkedés ellen mi a jogorvoslat, és mennyi időn belül kell beadni. Ha elutasítja a rendőrség a panaszt, 15 napon belül lehet fellebbezni, a fellebbezés elutasítása esetén pedig 30 napon belül lehet a bírósághoz fordulni.
Ha a rendőr bántalmaz valakit, a nyomozó ügyészségen lehet feljelentést tenni. Ekkor fontos, hogy a bántalmazás után mielőbb orvosi látleletet vegyenek fel.
Egytől ötig
A rendőri bántalmazás kérdése azért aktuális, mert nyilvánosságra került egy felvétel, amit egy intézkedés alá vont fiatal készített titokban. A vele szemben intézkedő rendőrök káromkodnak, és azzal fenyegetik, hogy ha feljelentést tesz, „rá fog baszni”, és az egyik rendőr azt is kifogásolja, hogy „büdös cigányokkal” kell szembenézniük az utcán. A fiatal elmondása szerint elfogása során fojtogatták, az egyik rendőr pedig hasba ütötte, társának pedig azt mondta, „nem látott semmit”.
M. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza az eset kapcsán több jogszabályt idéz. Ezek szerint a rendőrségnek tiszteletben kell tartania, és védelmeznie az emberi méltóságot, óvni az ember jogait. A törvénysértés bejelentése miatt a bejelentőt nem érheti hátrány. Kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhatnak, és nincs helye kényszerítő eszköz alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört.
Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogász leszögezi, hogy az elmúlt napokban szolgálatot teljesítő és intézkedő rendőrök túlnyomó többsége jogszerűen, szakmailag megfelelően intézkedett kifejezetten nehéz helyzetekben is, ám a hangfelvétel szerint a fiatallal szemben súlyosan jogsértően jártak el. A Magyar Helsinki Bizottság évek óta javasolja, hogy a rendőrségi kihallgatások mindegyikét felvegyék, és ideje lenne a rendőri testkamerák bevezetésének, valamint a rendőrségi furgonokban történtek rögzítésének is. (Kiemelt fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás)
