A szegény magyar gyerekek jó oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz is nehezen férnek hozzá, sőt, alig vannak országok, ahol több gyerek él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, mint hazánkban, írja a hvg.hu az EU Alapjogi Ügynökségének adatai alapján.
A jelentés szerint csak három olyan EU-s ország van, ahol több gyereket fenyeget a szegénység, mint Magyarországon. A magyar gyerekek 33,6 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, ennél csak Görögországban, Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet, az utóbbi két országban egyébként a gyerekek majdnem fele veszélyben van.
Az számít szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettnek, aki olyan háztartásban él, ahol
- az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az ország mediánjövedelmének 60 százaléka, vagy
- a 18-59 éves családtagok az előző egy évben ötödannyi időn át sem dolgoztak, mint amennyit teljes munkaidőben lehetett volna, vagy
- a következő 9 elem közül legalább négyet nem tudnak megfizetni: lakbér vagy jelzáloghitel, a lakás felfűtéséhez szükséges rezsi, váratlan kiadások, hús vagy fehérje rendszeres fogyasztása, nyaralás, tévé, mosógép, autó, telefon.
Mint kiderült, a magyar családok 24 százalékában élnek olyan gyerekek, akiknek szülei az utolsó pontban leírt kiadások közül legalább négyet nem engedhetnek meg maguknak.
A jelentés szerzői arra kérték a magyar kormányt, hogy a költségvetés elkészítésekor figyeljenek jobban a gyerekek jogaira. Arra is kitértek, hogy az államnak támogatnia kell az olyan családokat, ahol fogyatékkal élő gyermeket nevelnek vagy ahol csak az egyik szülő neveli a gyerekeket.
A helyzetet súlyosbítja, hogy nemcsak a pénz hiányzik, hanem több olyan pontot is találtak a jelentés készítői, amelyekkel probléma van hazánkban: nem jut hozzá minden gyermek minőségi oktatáshoz, nem megfelelő a gyerekek egészségügyi ellátása, a szegény nagycsaládosoknak pedig a mindennapi megélhetése is rendkívül költséges.
Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI Fotó/Balázs Attila
