Kultúra

„Milliárdokat kerestünk, de nem értünk még mindig semmit”

széf (széf)
széf (széf)

Bár még a biztonságos átlagok világában élünk, egyre több pozitív és negatív csoda határozza meg az életünket. Nem árt, ha tudunk alkalmazkodni hozzájuk.

Az életünk a modern korban olykor egy Monty Phyton jelenethez hasonlít. Nem azért, mert annyira vicces, hanem mert a végletekig ki-, és beszámíthatatlan. Az emberi működés hatására egyre kaotikusabbá váló világban, egyre gyakrabban élünk át váratlan, forradalmi változásokat. Jobb tehát, ha megtanulunk alkalmazkodni hozzájuk, sőt profitálni belőlük. De mi köze mindennek a fekete hattyúkhoz, a „Miért éppen Alaszkához” és a bokszhoz? Mérő László hétfői esti, „A Csodák logikája” című előadásán minden kiderült.

Úgy van, ahogy mindig is éreztünk: régen minden egyszerűbb volt, legalábbis biztosabb, nyugodtabb és kiszámíthatóbb. Egyre erősebben van jelen körülöttünk az a bizonyos káosz, melyben „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”. A probléma persze nem itt kezdődik, hanem ott, hogy nem tudjuk miért, mert egyelőre képtelenek vagyunk átlátni az összefüggéseket.

Mérő László
Fotó: MTI/Kollányi Péter

Összeomlásból milliárdok

Nem látta át őket Nassim Nicholas Taleb sem, de ráérzett valamire, és milliárdos lett. Méghozzá úgy, hogy elvégezte a legjobb gazdasági egyetemeket, majd pontosan az ellenkezőjét csinálta annak, amire ott megtanították. Folyamatosan betlire fogadott, vagyis kerülte azokat a befektetéseket, amik kedvező piaci mozgások hatására tisztes profitot termelnek. Helyette úgy fektetett be, hogy normális piaci működés mellett csak folyamatosan veszíthetett, ám egy gazdasági összeomlás esetén, amikor vagyonok úsznak el, ő hatalmasat kaszál. Pályája elején, brókerként olyan befektetők pénzét kezelte, akik annyira érdekeltek voltak egy esetleges krízis elleni védelemben, hogy bevállalták cserébe a folyamatos, ám mérsékelt veszteséget. Aztán 1987. október 19-én, Talebbel együtt mesébe illő nyereséget szakítottak. A napot, amikor a különc bróker anyagilag független befektetővé vált, „Fekete Hétfőként” ismeri a gazdaságtörténet, mert egy Hongkongból induló folyamat bedöntötte a világ összes tőzsdéjét. Taleb saját pénzével is folytatta extrémen kockázatos stratégiáját. Annak ellenére, hogy nagyon sokáig úgy tűnt, csak egyszer, véletlenül volt szerencséje. Aztán 2001. szeptember 11. után milliomos, majd a 2007-ben kibontakozó gazdasági válság során milliárdos lett.

 Nassim Taleb
Fotó: Europress/Getty Images/Scott Eells

Taleb „fekete hattyúi”

„Milliárdokat kerestünk, de nem értünk még mindig semmit” – nyilatkozta Taleb 2007-ben, majd kifejtette: fogalma sincs, hogy mikor és miért, de tudja: előbb-utóbb mindig jön egy fekete hattyú. Vagyis egy olyan abszolút meglepetés, ami tömeghatást vált ki, és csak utólag magyarázható. Ugyanabban az évben jelent meg a „Fekete hattyú – avagy a legváratlanabb hatás” címmel Taleb könyve. Nagyjából arról szól, hogyan csapja be magát az ember azzal, hogy elhiszi: átlátja a világ működését. Trükkökről ír, melyek segítségével megbirkózhatunk a fekete hattyúk felbukkanásával, sőt: még profitáljunk belőlük. Arra tanít, hogy: „válasszuk meg bölcsen, mikor leszünk ostobák.”

Mérő és a csodák logikája

Taleb nem szerénykedik: nem mulasztja el például felemlegetni, hogy a világ összes elismert közgazdásza kötöznivaló bolond. Ráadásul önmagának is ellent mond, amikor megpróbál felkészíteni a kiszámíthatatlanra. Többek között ezért mondta Mérő László a „Fekete hattyúról”, hogy: „olyan könyv, ami megváltoztatta a világlátásomat, annak ellenére, hogy az alapgondolataival nem értek egyet”. A matematikus-pszichológus-publicistát Taleb könyve egy saját kötet, „A csodák logikája” megírására ihlette. Két párhuzamos dimenzióban, Átlagisztánban, és Extrémisztában kalauzolja körbe olvasóját, és elmagyarázza, hogy ezek tulajdonképpen a bennünket körülvevő valóság különböző rétegei, melyekben meg kell tanulnunk egyszerre létezni.

Mérő László négy becslésre kérte meg hallgatóságát: Milyen magasak átlagosan a 2 méter fölötti magyarok? Milyen korúak átlagosan a 90 év fölötti magyarok? Mekkora az átlagos vagyona az 5 milliárd forintnál többel rendelkező magyaroknak? Mekkora az átlagtőkéje a világ 5 milliárd dollár fölötti tőkével rendelkező cégeinek?

Az első két kérdésre nagyjából egyszerű megtippelni a választ: igen ritkán fordulnak elő 2 méternél magasabb, illetve 90 évnél idősebb emberek, az átlag számításakor ráadásul a szélső értékek kioltják egymást. A válaszok nem meglepő módon 203 centi, és 93 év. A gazdaság azonban nehezebben megfogható terület. Nem csak azért, mert az átlagemberek kevesebb információval rendelkeznek róla, hanem azért is, mert a nagyon tág a lehetséges válaszok halmaza, a szórásuk pedig akkora, hogy egyetlen, a többitől extrém mértékben eltérő érték is a végletekig torzíthatja az átlagot. A második kérdésre a válaszok: 22 milliárd forint, illetve 27 milliárd dollár. Ha az olvasó látja az alapvető különbséget a kérdések és a válaszok között, már azt is tudja, hogy hol húzódik Átlagisztán és Extrémisztán határvidéke.

A rend és a káosz párhuzamos univerzumai

Mérő László szerint Átlagisztánhoz a természet alkotásai és törvényei tartoznak, míg Extrémisztánhoz az emberi működés termékei, melyek a virtualitásban csúcsosodnak ki. A biológia világa (leszámítva a darwini evolúciót) tehát Átlagisztán: nincsenek sem hatméteres, sem háromszáz éves emberek. A gazdaság viszont Extrémisztán, ahol beláthatatlan távolságok vannak a nincstelenség és a szupergazdaság között, ahol nem látunk a törvényszerűségek mélyére, ezért a hirtelen emelkedéseket megjósolhatatlan összeomlások követhetik. Vagyis Extrémisztánban viszonylag gyakran bukkannak fel Taleb fekete hattyúi, amelyek Átlagisztánban legfeljebb tízezer évente egyszer jelennek meg. Átlagisztánról pontosan kiszámítható tudással rendelkezünk, míg Extémisztánról a legjobb esetben is csak annyit tudunk, hogy mit nem tudunk róla: ott a káoszelmélet és a fraktál matematika uralkodik.

 Julia-halmaz fraktálábrázolása
Forrás: Wikipédia

Túlélési ismeretek

A XXI. században az emberi tevékenység termékei egyre jobban befolyásolják környezetünk működését. Bár még Átlagisztánban élünk, a kaotikus Extrémisztán egyre erősebben érezteti az életünkre gyakorolt hatásait, s nekünk meg kell tanulnunk alkalmazkodni ehhez.

Ahhoz, hogy valaki Átlagisztánban befusson, Mérő szerint viszonylag egyenes út vezet: a többségi normáknak megfelelő, konformista viselkedés, a közepes kockázatok vállalása, és speciális tudás szükséges hozzá, amivel technikát fejleszt az ember. Mindez azonban egy pillanat alatt romba dől, ha megjelenik egy fekete hattyú. Ami nem lenne gond, ha tízezer évente csak egy bukkanna fel. Csakhogy az elmúlt néhány évtizedben is már legalább öttel találkoztunk. Jobb tehát extrémisztáni tulajdonságokkal is felvértezni magunkat. Aki ott él, tudja, hogy a jövőt lehetetlen megjósolni, ezért a káoszhoz alkalmazkodik, nonkonform személyiséget fejleszt, és szaktudás helyett megpróbál univerzális, konvertálható ismeretekre szert tenni.

A konvertálható tudásra Mérő László a kedvenc tévésorozatából hozott példát. A „Miért éppen Alaszka,” egyik részében a New York-i Fleischman doktor és az Alaszkában felnőtt Maggie kényszerleszállást hajtanak végre egy kisrepülővel a semmi közepén. A lány hiába próbálja megjavítani a gépét, nem jár sikerrel, ezért elindul, hogy élelmet szerezzen a vadonban. Amikor visszatér, az orvos a repülő motorját bütyköli. Soha nem csinált hasonlót, de bizonyos alkatrészek emberi szervekre emlékeztetik, így „operációt hajt végre”. Láss csodát: a gép beindul. Köszönhetően annak, hogy Fleschman doki konvertálni tudta orvosi tudását, a pár megmenekült.

Antitörékenység és evolúció

 Hidra ábrázolása egy i.e. 350 körül készült görög vázán
Forrás: Wikipédia

Az Extrémisztánban jól boldoguló ember talán legfontosabb tulajdonsága az „antitörékenység”. Ami nem azt jelenti, hogy masszív és törhetetlen, hanem olyan, mint mitológiai hidra, az emberi izomzat, vagy egy bokszoló. Ha hidra egyik fejét levágják, kettő nő helyette, az izmaink úgy erősödnek, hogy az edzés során, terheléssel sérülést okozunk a szöveteknek, így bírva rá a szervezetünket, hogy erősebbre regenerálja, ahogy a jó bokszoló is tanul a bekapott pofonokból.

Az antitörékeny ember, csoport, nép vagy társadalom ura a saját evolúciójának. A külső hatásokat elemezve korrigálja a belső hibáit és fejleszti a működését. Mert ez a hosszútávú túlélésének egyetlen záloga, minden más út a fejlődés helyett a kihaláshoz vezet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik