Irak: átadták a hatalmat és Szaddámot

Hétfő délelőtt, helyi idő szerint fél 11-kor Paul Bremer Irak amerikai polgári kormányzója átadta az ország szuverenitását hitelesítő dokumentumokat Ijád Allávi iraki miniszterelnöknek. Az átadásra az eredetileg kijelölt június 30-ai időpontnál két nappal korábban, igen visszafogott keretek között, a külsőségek mellőzésével került sor a szövetséges erők főhadiszállásán.

A hatalomátadás eredeti időpontjának megváltoztatását Hoshyar Zebari iraki külügyminiszter jelentette be hétfőn, miután a NATO isztambuli konferenciáján találkozott Tony Blair miniszterelnökkel. A előre hozott, „csendes” váltás legfőbb oka minden bizonnyal a közbiztonság védelme, hiszen az eredetileg kijelölt dátum közeledtével napról napra nőtt a halálos merényletek száma, így feltételezhető volt, hogy az eredeti időben és helyen megtartott ünnepély könnyű célpont lesz a merénylők számára.

Ijád Allávi

Történelmi nap

„Bízunk magunkban és készen állunk, hogy átvegyük a hatalmat és az ezzel járó felelősséget akár június 30-a előtt” – mondta az iraki külügyminiszter. Az iraki kormányfő, Ijád Allavi történelmi napnak nevezte a hétfőit, „melyet minden iraki nagyon várt”.

A miniszterelnök megerősítette, hogy kormánya elkötelezett a 2005-ös választások mellett, noha korábban felmerültek olyan javaslatok is, melyek a biztonság hiányára hivatkozva késleltetnék a voksolás lebonyolítását. Elmondta, hogy ő kérte a hatalomátadás előre hozatalát, hogy az irakiak minél hamarabb maguk irányítsák sorsukat. „Elégedetten hagyom el Irakot, és biztos vagyok abban, hogy az új iraki kormány képes lesz felnőni a feladathoz” – jelentette ki Paul Bremer, az amerikaiak „Irak-felelőse”, aki néhány órával később repülőre szállt és távozott az országból.

Szaddám iraki kézen A szövetséges erők hétfőn az iraki igazságügyi minisztérium hatáskörébe helyezték Szaddám Huszein volt iraki elnököt és több egykori közeli munkatársát. A jövő héten ügyükben összeül a bíróság – jelentette hétfőn az al-Dzsazíra arab hírtelevízió. Az irakiak nem érezhetik magukat biztonságban, amíg Szaddám Huszein bukott diktátort nem végzik ki – hangoztatta Málek Dohán al-Haszan iraki igazságügy-miniszter. Egy szombaton megjelent interjúban a miniszter kifejtette, Szaddám Huszeint az új iraki kormány halálra ítélheti, de erre speciális törvénykezést kell alkalmaznia. Mint fogalmazott, a halálos ítélet érdekében fel kell függeszteni a legsúlyosabb büntetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. A vizsgálat Szaddám Huszein ügyében még folyik, de az igazságügyi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kurdok ellen 1988-ban végrehajtott, legkevesebb 5000 ember halálát okozó vegyi támadás már bizonyított.

Nincs nagy változás

A BBC tudosítója szerint a hatalomátadás közvetlenül nem befolyásolja az iraki emberek mindennapjait, de alapjaiban érinti az államigazgatás rendszerét. A szükséges reformok előkészületei már a múlt héten lezajlottak, az amerikaiak csütörtökön a huszonhat minisztérium mindegyikét teljes iraki irányítás alá helyezték.

A hatalomátadás után Irak szuverén állam, legalábbis névlegesen, kormánya önálló döntéseket hozhat. Biztonsági kérdésekről azonban egyeztetnie kell a megszálló hatalmakkal, a nagyobb hadműveletek kérdésében pedig csak egyetértési joga van. A tényleges szuverenitás csak az első szabad választások sikeres lebonyolítása után jár a megszállt országnak.

Megcsapolt vezetékek

A hatalomátadás mellett a napokban többször szóba került a pénz is Irakban. Egyre többen vonják ugyanis kétségbe, hogy vajon eljutnak-e a megfelelő helyre az iraki olaj értékesítéséből származó dollármilliárdok. Az iraki háború katonai lezárása után megegyezés született, miszerint az ideiglenes koalíciós vezetés (CPA) gyakorolja az ellenőrzést az évi 20 milliárd amerikai dollár értékű iraki olaj felett, majd a teljes összeget eljuttatja az Iraki Újjáépítési Alapnak (DFI).

Csúcsot ül a NATO Az iraki biztonsági erők kiképzésének segítéséről és az afganisztáni békefenntartó küldetés kiterjesztéséről döntenek a várakozások szerint a NATO-tagországok állam- és kormányfői Isztambulban hétfő délelőtt kezdett értekezletükön. A nyitással egy időben összetűzésekre került sor mintegy kétezer NATO-ellenes tüntető és a rendőrök között. Sajtóértesülés szerint a rendőrség könnygázt vetett be.

Eszerint május végén a CPA 19,4 milliárd dollárt utalt át a DFI-nek élelmezési, elektromos- és olajipari infrastruktúra fejlesztésekre és az iraki hadsereg ellátására. Ebből mintegy 10 milliárd az idei olajkitermelésből származó összeg.

Egyre több támadás éri azonban az CPA-t, hogy az olajkitermelésből származó összeg több, mint amennyit a DFI-nek adtak – írja BBC. A Liberális Demokraták nevű szervezet azt állítja, hogy közel 3,7 milliárddal többet kellett volna átutalni, hiszen ők 12,2 és 14,5 milliárd dollár közé teszik a kitermelt nyereséget. Más szervezetek szintén 13 milliárd dollár körülire becsülik az olajból származó pénzt. A vádakra egyelőre nem érkezett válasz, a vizsgálatok már megkezdődtek.