Gazdaság

Közös siker: ön és az EU épített egy gyárat Hernádi Zsoltéknak

  • A magyar vállalatok már többet ruháznak be Magyarországon, mint a külföldiek – állította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy magyar tulajdonú szerszámgépgyár átadásán nemrég.
  • A miniszter nem véletlenül fáradt el a Miskolc déli ipari parkba, az üzemet ugyanis Hernádi Zsolt Mol-vezér, pontosabban a kockázati tőkealapja gründolta.
  • Az első százmilliók Brüsszelből, az Európai Unió Jeremie-programjából érkeztek.
  • Azután beszállt a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. leánya 1 milliárd forinttal.
  • Majd a kormány megítélt 2,45 milliárd forint egyedi támogatást a beruházáshoz.
  • Így a beharangozott, 6 milliárd forintos projekt durván kétharmadát az adófizetők állják, egyharmad jut a magyar befektetőkre.

Szijjártó Péter nem feltétlenül az adófizetők beruházásokban vállalt döntő szerepére utalt, amikor azzal konferálta fel a Spinto Hungária Kft. új, hatmilliárd forint értékű miskolci gyárát az MTI tudósítása szerint, hogy

 a magyar gazdaság egyre-másra aratja a sikereket, amelyek egyben minden magyar ember sikerei is.

A külgazdasági és külügyminiszter csupa biztató dolgot mondott: míg 2016-ban német és amerikai cégek fektettek be legtöbbet Magyarországon, tavaly a németek után a magyarok voltak a másodikak, az idei év első felében pedig már a magyar vállalatok hajtották végre a legtöbb beruházást.

A miniszter nem győzte hangsúlyozni, hogy az új, nagyméretű szerszámokat tervező és gyártó Spinto Hungária magyar tulajdonban van, a stratégiai fontosságú befektetés magyar siker, a magyar versenyképesség egyre javul az autóiparban, a kormány pedig jelentős segítséget ad ehhez. A Spinto Hungáriának például – folyó áron – 2,45 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg, amit a megállapodás szerint 2018 és 2024 között folyósítanak.

Azt viszont a beszámolók szerint nem említette a miniszter, hogy:

  • a beruházásba beszállt az Európai Unió is,
  • méghozzá úgy, hogy az európai adófizetők pénze közvetve Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, illetve Pócs Jánost (nem a fideszes képviselő) gazdagítsa. Való igaz, ők magyarok, de az indulópénz Brüsszelből érkezett.
Pócs János ügyvezető igazgató és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Spinto Hungária Kft. új gyárának átadásán Miskolcon szeptember 13-án. MTI Fotó: Vajda János

Közpénzzel könnyű

Ami az előzményeket illeti, a miskolci beruházást eredetileg a Spinto-TDM Szerszámtervező és Gyártó Kft. tervezte, amelynek egyik tulajdonosa  Pócs János volt. A kormány már 2016 márciusában nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nyilvánította. a projektet. De közben még komolyabb versenyző szállt be az üzletbe: júniusban ismét megkapta a beruházás az engedélyezési eljárások egyszerűsítését, gyorsítását szolgáló könnyítést, de ekkor már a Spinto Hungária Kft. nevére.

Hernádi tőkealapja és a szexoldalak

A Gran Kockázati Tőkealapról akkor írtunk legutóbb, mikor kiderült, hogy Garancsi István érdekeltségével egyetemben az ígéretes vállalkozások felfuttatására a Jeremie-programból kapott uniós milliárdokkal sikerült az EU hírnevét sértő ügyekbe keveredni. OLAF-vizsgálat lett a vége, és 4,3 milliárd forint uniós támogatást bukott el Magyarország.

A Spinto Hungária tulajdonosa ekkor a Spinto TDM és a Hernádi Zsolt tulajdonában lévő Gran Private Equity Zrt. által kezelt, 4,3 milliárd Ft jegyzett tőkéjű Gran Kockázati Tőkealap (GKT) voltak. A GKT 2013-ban nyert el forrást az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramból, a pénzt ígéretes vállalkozásokba fektették be, a szabályok szerint 30 százalékos magánforrással megtoldva. Az egyik szerencsés vállalkozás a Spinto Hungária volt. A cég beszámolójában az áll, hogy Miskolc déli ipari parkjában, csaknem 3 hektáros területen megvalósuló, több mint 6 milliárd forintos beruházásról van szó. A tervek szerint 140 embert foglalkoztatnak és fő profiljuknak megfelelően fröccsöntő, nyomásöntő- és lemezmegmunkáló szerszámokat készítenek az autóipar számára. A 2017-ről készült mérlegben, mivel az építkezés még folyamatban volt, a beruházás hatmilliárdjának még csak a kisebb része látszik, valamivel több, mint 1,5 milliárd forint tárgyi eszközt mutattak ki, ami a gyárépítés költségeiből, illetve a gépbeszerzésre adott előlegekből állt össze.

Hernádi alapja tehát befektette az EU pénzét a miskolci gyárba, azután útjukat a kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítéssel és állami támogatással egyengette.

A már említett 2,45 milliárd forintos egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás mellett 2017 májusában tőkeágon is beszállt az állam: tulajdonos lett az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt., a magyar fejlesztési bank befektető cége. Az üzletrészek 49 százaléka került az állami cég tulajdonába, miután 1 milliárd forinttal toldotta meg az autóipari beszállító tőkéjét.

A Spinto Hungária Kft. tulajdonosai 2017. május 9-től:

  • MFB Invest Zrt. 49 százalék,
  • Gran Kockázati Tőkealap 23,5 százalék,
  • Spinto-TDM Kft. 10,5 százalék,
  • Lantos Vagyonkezelő Zrt. 10 százalék,
  • Septem Lute Kft. 7 százalék.

Az utóbbi két cég Lantos Csaba milliárdos vagyonkezelője. Lantost újabban egészségügyi befektetésekben aktív, korábban a svájci Zugban bejegyzett, energiakereskedő MET Holding AG igazgatóságának elnökeként vált ismertté.

De miért cuppant rá a NER a miskolci beruházásra? Mert biztos üzlet. Pócs János ügyvezető a miskolci gyár átadásán azt mondta: 2020-ra már 15-20 millió eurós árbevételt terveznek.

Szijjártó Péter idén márciusban, a szintén autóipari beszállító Novus Interiör Hungary Kft. új gyártócsarnokának avatásán arról beszélt, hogy a magyar ipari kibocsátás 28,7 százaléka az autóiparból származik.

Tavaly a magyar autóipar rekordot ért el, nyolcezer milliárd forintnyi értéket állított elő,

aminek 92 százaléka exportra ment. Az autóipar van akkora üzlet és van olyan értékes stratégiai iparág, mint a Mészáros Lőrinc és üzlettársai kezébe tett építőipar, a szintén Mészároshoz, illetve Andy Vajnához juttatott média.

Miért tőkealapozik az EU?

Bár az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogram nevében megtaláljuk a közgazdaságtan két alapfogalmát, a kockázatot és a tőkét is, a Hernádi-féle alapnak nem igazán kellett kockázatot vállalnia, hiszen a tőke az Európai Uniótól érkezett. Az EU egyik célkitűzése a konvergencia, a versenyképesség növelése, ehhez pedig többféleképpen biztosít segítséget: az egyik a kockázati tőkealapokkal való együttműködés.

Az EU a tőke túlnyomó többségét adja, a tőkealapok pedig a megtérülésorientált döntéseket, a piaci szemléletet, a helyismeretet. Jelen esetben az EU olyan éppen csak induló vagy kibontakozásuk elején lévő kis- és középvállakozásoknak akart tőkesegítséget nyújtani, amelyek ígéretesek, nagy növekedési potenciállal rendelkeznek.

Utóbbi minden bizonnyal igaz a Spinto Hungáriára, hóna alatt a kormányzat segítő kezeivel.

Kiemelt kép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a Spinto Hungária Kft. új gyárának avató ünnepségén Miskolcon 2018. szeptember 13-án. MTI Fotó: Vajda János

Ajánlott videó

Olvasói sztorik