Pénteken reggel a Kossuth Rádióban a mindig készséges Nagy Katalin beszéltette Orbán Viktor miniszterelnököt, a téma természetesen a Sargentini-jelentés elfogadása volt.
A kormányfő szerint az, amit a magyar emberek kedden és szerdán az Európai Parlamentben láttak, „a múlt”, a jelenlegi EP-t „kifutó kollekciónak kell tekinteni”. Kijelentette: mindent abban az összefüggésben kell értelmezni, hogy májusban új képviselőket fognak az emberek választani. Ezután azt fejtegette, hogy az EP-ben most bevándorláspárti többség van, akik a problémákat lakosságcserével akarják megoldani, és gyűlölik azokat, így őt magát, akik ellenállást próbálnak szervezni.
Magyarország szimbólumává vált az illegális migrációval szembeni ellenállásnak
– közölte Orbán, aki szerint a mostani képviselők május után is folytatni akarják, amit csinálnak, ezért az ellenállás szimbólumát támadják. De szerinte ez nem jelent bajt hazánkra nézve, hiszen volt már ilyen, a Tavares-jelentés, ami azért született, mert Magyarország „hazaküldte az IMF-et, megadóztatta a bankokat és multikat, csökkentette a rezsit”.
Ám Orbán szerint kibújt a szög a zsákból, Angela Merkel ugyanis az Emmanuel Macronnal folytatott megbeszélése után „ultimátumot intézett Európához”, „az európai peremországoknak, mint Magyarország, át kell adni határőrizetük egy részét Brüsszelnek”. Így a miniszterelnök úgy véli, az új terv, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani, hogy beengedje a migránsokat, el kell venni tőle a határőrizet jogát – ez a következő csata.
Azt akarják, hogy a magyar fiaink, a rendőrök és katonák helyett zsoldosokat küldjenek ide Brüsszelből, és onnan mondják meg nekik, hogyan kell védeni a határt
– vázolta a helyzetet Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ne legyenek illúzióink, „be fogják engedni a migránsokat”. A Sargentini-jelentés elfogadásával pedig Magyarország pozícióit akarták rontani ebben a vitában, jegyezte meg.
Szerinte az összes fontos kérdést Európában abból kiindulva lehet megérteni, hogy vannak bevándorláspártiak és –ellenesek – előbbiek közé tartozik az egész baloldal az EP-ben, ide értve az ott ülő magyar képviselőket. Jobboldalon a helyzet megosztott, az Európai Néppártból az ellenünk szavazó 115 képviselő a bevándorláspárti, a mellettünk szavazó 85 képviselő pedig „általában” bevándorlásellenes; a konzervatív és a radikális jobboldali frakció pedig egységesen az. Bár van szimpátia is a mi irányunkba, a döntő motívum mégsem ez volt, saját sorsukról és jövőjükről szavaztak – magyarázta Orbán.
A miniszterelnök megismételte a kormány álláspontját: megsértették a szavazáskor a szabályokat, a tartózkodó szavazatokat ugyanis nem vették figyelembe. Ezt úgy foglalta össze, hogy saját szabályaikat vették „nyilvánvalóan és egyértelműen” semmibe, miközben egy „másik ország” jogállamiságáról döntöttek, ezzel az EP az erkölcsi tekintélyének utolsó morzsáit éli fel. Hétfőn európai ügyekkel foglalkozó kormányülést tartanak, az igazságügyi miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztést tesz a jogi válaszlépésre.
A következő EP-választás tétjeként említette Orbán azt is, hogy kapnak-e EU-támogatást „a Soros-féle civil szervezetek”.
Ha új bizottság és parlament lesz, akkor ennek lőttek, kampó, az nincs többet
– mondta, hozzátéve, hogy az általa álcivilnek nevezett szervezetek a pénzükért is harcolnak. Szerinte az Európai Bizottság olyan szervezeteknek is pénzt ad, akik „Izrael ellen Izraelben antiszemita kampányokat folytatnak”, merthogy Orbán szerint Benjamin Netanjahut bírálni egyértelműen antiszemitizmus. Ugyanezzel vádolta meg Judith Sargentinit, aki szerinte úgy vádolja Magyarországot antiszemitizmussal, hogy „a modernkori antiszemitizmus, az Izrael-ellenesség képviselője”.
Bírálta azokat a magyar EP-képviselőket, akik megszavazták a jelentést, vagy nem vettek részt a szavazáson. Megrendítőnek tartja, hogy „a saját magyar belpolitikai ellenfeleink a velünk szembeni gyűlöletet nem tudják a hazájuk sorsa mögé rendezni”. Szerinte a kommunista modernkori definíciója, hogy jobban gyűlöli az ellenfelét, mint amennyire szereti a hazáját.
Azt is egyértelműnek tartja a miniszterelnök, hogy a jelentés nem a magyar kormány, hanem Magyarország ellen irányul szól, hiszen a címében nem „Hungarian government”, hanem „Hungary” szerepel.
Politikai kuriózumnak nevezte, hogy a németek mind ellenünk szavaztak, kivéve a bajorokat, és az öt bajor képviselő közül csak a vezetőjük, Manfred Weber fogadta el a jelentést. Mint mondta, Sebastian Kurz osztrák kancellárral megértőbb, „ő fiatal ember, aki beleesik egy ilyen zűrös, zavaros, rengeteg összefüggéssel bíró vitába”. Ennek ellenére is azt mondja, „bár egy családban a sógorság a legbonyolultabb kérdés”, hogy bátrabb is lehetett volna az osztrák politika. Fontosnak tartja megemlíteni, hogy a románok többsége mellettünk szavazott, „nagy tanulság, hogy vannak román hazafiak, akikre lehet számítani”. (Fotó: MTI / Kovács Tamás)
