Csúnyán megviselte az idő a sérülékeny ragasztott papíralkotást. A kép birtokosa, a svájci Beyeler-alapítvány vállalkozott a “gyógyításra”, és annak eredménye július vége óta már egy Basel közelében lévő múzeumban gyönyörködteti a nagyközönséget.
A párizsi Le Figaro megfogalmazása szerint a mű “virágnyelven” a szerelmet testesíti meg. Helyreállításának első évében a meglévő anyagot gyűjtötték össze, filmeket és fotókat, valamint néhány korabeli sajtóbeszámolót. A 311X350 centiméteres, több mint 200 kiló súlyú remekmű 13 különböző rétegből áll: sarkain állítható keret, különböző papírok, festékek és ragasztóanyagok alkotják.
“Számos kérdésre kellett választ találnunk” – mondta el a munka egyik résztvevője, Markus Gross. “Miként vett részt a kép létrehozásában az idős mester, aki ekkor már csak a kerekesszékében helyet foglalva dolgozott egy botra erősített rajzszéndarab segítségével, és mi volt az, amit fő segítője és barátnője, Lydia Delectorskaya végzett el? Mi az, ami megrongálódhatott vagy amit kijavítottak rajta?”.
A Beyeler-alapítvány 2010 tavaszán létrehozott restauráló műhelyében a látogatók egy üvegfal mögül figyelemmel követhették a helyreállítás fázisait. Láthatták, amint Markus Gross és a másik restaurátor, Stephan Lohrengel a folyamat sikere érdekében maguk is “eljátszották” a Matisse-ra jellemző alkotási folyamatot. Nem egyszer maguk is színes papírfigurákat vágtak ki, felnőtt, de nagyon komoly gyerekekként – írta a Le Figaro.
