- Eddig úgy tudtuk, kiválóan teljesített az uniós támogatásokat menedzselő apparátus, a 2017-es munkájuk után – mint megírtuk – összesen mintegy 20 milliárd forint céljuttatásnak nevezett pluszpénzt kaptak.
- Patent lehetett a közbeszerzések ellenőrzése is, hiszen a területet felügyelő Miniszterelnökségen 3,3 milliárdot osztottak szét.
- Az uniós projektek közbeszerzési ellenőrzését alaposan körbebástyázták külső szakértőkkel. Soha ilyen nagy értékű szerződéseket nem kötöttek tanácsadókkal: például a kancellária 4,8 milliárdos keretmegállapodást kötött erre.
- Most azonban az derült ki az Európai Bizottság leveléből, hogy a magyar közbeszerzésellenőrzésen átcsusszant szinte minden, a szabálytalanságok zömét nem észlelték se a belső, se a külső munkatársak.
- Vagy ha igen, nem tettek semmit.
- A brüsszeli auditorok az ellenőrzés nagymérvű kiszervezését indokolatlannak találták. A tanácsadódíjak egy részét nem fizetik ki, azt a magyar költségvetésnek kell állnia.
- Ennél is többet kell fizetni az elnézett szabálytalanságok miatt. Százmilliárd forintnál bizonyosan többet.
Sose találtak még ennyi hibát az Európai Bizottság auditorai: 29 közbeszerzési eljárás közül 25-ben súlyos szabálytalanságokat állapítottak meg – derül ki a magyar hatóságoknak megküldött levélből. Ez a mérlege a tavaly novemberi helyszíni vizsgálatnak, amely a közbeszerzések ellenőrzésének hatékonyságát vizsgálta. Az eredmény pedig nagyjából bukás: mint a múlt héten közöltük, 3-mas besorolást kapott a közbeszerzés ellenőrzési rendszere, ami azt jelenti, súlyos hibákkal, éppencsak működik, jelentős javításokra van szükség.
Alapvetően a Miniszterelnökségen belül működő közbeszerzési felügyeleti főosztály (kff) munkájáról van szó, ez a részleg kulcsszereplő, az ő szabályossági tanúsítványuk nélkül nem kaphat senki uniós támogatást. A brüsszeli auditorok azonban úgy találták, hogy a kff a súlyos szabálytalanságoknak csak a töredékét észlelte. A jelentéstervezet 4 esetet említ, de ezeket is azzal, hogy a kff aztán nem tett hathatós intézkedést a szabálytalanság megakadályozására.
A kormány emelte az előleget, Brüsszel a támogatást is visszakéri
Ami a bukás anyagi következményét illeti, annyi biztos, hogy csak a vizsgált mintában fellelt, és be is árazott szabálytalanság miatt
Fotó: MTI/Varga György
Az auditorok ugyanis fél tucat rendszerszintű szabálytalanságra bukkantak, emiatt azt kérik a magyar hatóságoktól, hogy tekintsék át az összes operatív program közbeszerzéseit, szűrjék ki a hasonlóan hibás projekteket, és ezeknél is tegyék meg a támogatáslevonást. Például a mintába bekerült, a Szántód-Köröshegy, Fonyód-Kaposvár, és a Budapest-Esztergom vasútrekonstrukció, amelyeknél az auditorok 25 százalékos korrekciót, összesen 27 milliárd forint támogatás megvonását javasolják. Az ok, hogy menetközben 30-ról 50 százalékra emelték a nyertesnek járó támogatáselőleget a gazdaságélénkítés jegyében hozott kormányrendelet nyomán. Az eljárásokat még a 2015. november előtti szabályoknak megfelelően írták ki, 30 százalék előleggel, a nyerteseknek viszont már a 2015. november utáni új szabályozás alapján 50 százalékra módosították az előleget. Az uniós logika szerint sérült az esélyegyenlőség, a magasabb előleg ismeretében többen pályáztak volna a munkáért, ami a versenynek és így a vállalási árnak is jót tett volna.
Bőven lesz hasonló eset, a Világgazdaság még 2016-ban számolt be a Duna Aszfalt Kft. esetéről: az M35 autópálya 20 kilométeres szakaszára szóló 47 milliárdos kontraktusban írták át a kérhető előleget 14 milliárdról 23,5 milliárdra. Kötelező volt az előleg emelése a konkrét projektekben, sőt Lázár János akkori kancelláriaminiszter a rendelet visszamenőleges alkalmazását is parancsba adta. Ilyen tartalmú dokumentum eljutott még Brüsszelbe is.
Jogi segítséget kértek, de szabálytalanság lett belőle
A támogatásemelés – és a szabálytalansági lista – talán legperverzebb darabja a Miniszterelnökség saját, összesen 4,8 milliárdos keretszerződése, amelynek az volt a célja, hogy a külső tanácsadók közbeszerzési és jogi segítséget nyújtsanak, az uniós támogatások felhasználása szabályosan történjék. A támogatáselőleget jellemzően nagy értékű beruházásoknál alkalmazzák, hogy a munkakezdéshez szükséges költségeknek legyen fedezete. Bár a tanácsadás esetében nincs ilyesfajta befektetés, a kötelező előlegemelésbe azonban a tanácsadói kontraktusok is beleestek.
A tanácsadói szerződés a Miniszterelnökség házi beszállítóinak számító SBGK, a Nagy és Kiss ügyvédi irodák, valamint az Ész-Ker Kft. alkotta konzorciummal köttetett. Az auditorok nem a tagok kapcsolatrendszerét firtatták, bár az is figyelemreméltó. Az Ész-Kert Lázárhoz közelálló cégként emlegetik, többségi tulajdonosa Kárpáti Péter György úgy is ismert, mint akinek közös cége van Tiborcz István miniszterelnöki vő üzlettársával, Hamar Endrével. Az Ész-Ker igen sikeres a kancellária tenderein, 2016 júliusa és 2017 február vége között például mintegy 9 milliárd forintnyi tanácsadói szerződést köthetett az SBGK Ügyvédi Irodával közösen. Az SBGK meghatározó munkatársa Bajkai István, a Fidesz egyik alapító tagja, aki Orbán Ráhel jogi képviseletét is ellátta már.
A méretes tanácsadói szerződéssel leginkább az volt a baja az auditoroknak, hogy a kff a tevékenységének (tehát az ellenőrzés) zömét kiszervezte, és szerintük ilyen mértékben ez indokolatlan. A kiszervezés aránya 2015. november és 2017. között:
- 824-ből 646 (78 százalék) minőségbiztosítás (felhívás ellenőrzése),
- 287-ből 273 (95 százalék) szerződés odaítélése, szabályossági eljárás
- és 121-ből 110 (91 százalék) szerződések módosításának ellenőrzése.
A kiszervezéssel kapcsolatban azt is megállapították, hogy összeférhetetlenséghez vezethet. A magyar közbeszerzéseknél a pályázat kiírójának kötelező igénybe venni az úgynevezett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót (FAKSZ). A Miniszterelnökségnek dolgozó konzorcium három tagja aktív ezen a piacon, s mivel a kff tevékenységének zöme ki van szervezve, valószínűsíthető, hogy olyan eljárások kerülnek a konzorcium vizsgálati menetrendjébe, amelyhez korábban valamelyikük tanácsot adott FAKSZ-ként. A magyar hatóságoknak küldtek is az auditorok egy olyan projektet, ahol a közbeszerzési tanácsadó az Ész-Ker, és ahol az ellenőrzés ki van szervezve a konzorciumnak. Ebben az esetben sem a közbeszerzési tanácsadási díjat, sem a kff igazolás díját nem fizeti az EU az összeférhetetlenség miatt. Ennél nagyobb veszteséget vetít előre az Európai Bizottság kérése: a kff-nek ki kell szűrnie az ehhez hasonló összeférhetetlen projekteket és ezeknél is el kell végezni a levonást.
Tíz százalék vagy nézzünk meg mindent nagyítóval
A Miniszterelnökség nem reagált a megkeresésünkre, nem válaszolt arra, mennyire becsülik az összes támogatásmegvonás összegét. Egyelőre azt sem tudni, hogy a pénzügyi korrekció melyik módszerét választják a az Európai Bizottság által javasolt változatok közül. A felkérés mindenesetre az, hogy a rendszerszintű szabálytalanságok miatt a magyar hatóságoknak valamennyi operatív programból ki kell szűrniük az érintett, azaz szabálytalan szerződéseket és megállapítani, hogy összesen mennyi támogatást kell levonni, majd végrehajtani a korrekciót. Ez annyiból áll, hogy az esedékes számlabenyújtás alkalmával ennyivel kisebb összegről küldhetünk számlát Brüsszelbe. De alternatív megoldásként
Akkor, ha a magyar fél maradéktalanul elfogadja az Európai Bizottság javaslatait. Ha nem, akkor a megállapításokkal kapcsolatban megteheti észrevételeit, a válaszadásra két hónap áll rendelkezésre.
Kiemelt képünkön: Aszfaltterítő gép munka közben. A kivitelezés alatt lévő M35-ös autópálya 60-as kilométerszelvényének jobb oldali pályáján, Derecske határában a második aszfaltréteget építik be.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
