A legfrissebb beszámolók szerint közel 300 halálos áldozata van Dél-Ázsiában a napok óta tartó heves esőzéseknek. A nyár elején menetrendszerűen érkezett monszun válsághelyzetek tucatjaiért felelős Indiában, Pakisztánban, Butánban és Bangladesben.
Ilyen még nem volt?
Az általában júniustól szeptemberig tartó esős évszak minden évben több száz áldozatot szed a térségben, idén azonban egyes hivatalnokok szerint minden eddigi pusztításon túltesz a monszun. Ha azt nehéz is eldönteni, hogy ez-e a történelem legkegyetlenebb dél-ázsiai nyara, az könnyen előfordulhat, hogy a utóbbi éveket felülmúlja az idei esőzés, hiszen az indiai monszun ötéves ciklusokban „él”, évtizedenként kétszer az is előfordul, hogy a mezőgazdasági szükségletek miatt oly nagyon várt monszun elmarad. Idén azonban ennek az ellenkezőjéről kénytelenek beszámolni a hírügynökségek.
Sokan vízbe fulladtak a szélsőséges időjárás miatt, voltak akiket az amúgy az átlagos mindennapokon is életveszélyesen kígyózó elektromos vezetékek ráztak meg, házak dőltek össze és a higiéniás körülmények romlásával párhuzamosan egyre több áldozatot szednek a különböző fertőzéses betegségek is.
Bangladesben több mint egy tucat ember veszített életét, és csaknem hárommillió embert vágott el a külvilágtól az árvíz. A medrükből kilépő folyók utakat mostak el, és veszélyeztetik a vasútvonalakat is. A mentőalakulatok több ezer családnak igyekeznek átmeneti szállást biztosítani. Közel félszázan vesztették életüket az áradások miatt Nepálban és öten meghaltak Pakisztánban is.
Fertőzésveszély
„A helyzet nagyon súlyos” – értékelte a helyi viszonyokat az esőzések által leginkább érintett Assam indiai állam egyik vezető tisztségviselője. Közel hárommillió ember volt kénytelen elhagyni otthonát, az áradat bambusz- és szalmaházak ezreit vitte el, villanyvezetékeket és több mint két tucat kis gátat sodort el. A CNN jelentése szerint az említett észak-keleti tartományban már legalább 39-en életüket vesztették, a monszun teljes falvakat zárt el a külvilágtól, és több helyen megbénult a kommunikációs hálózat is. Az állam vezetői a Vöröskereszthez fordultak segítségért, hiszen az árvízen túl komoly gondokat jelent a több millió, lakóhelyéről elmenekült ember ellátása is. Nincs elég ivóvíz és fertőzésveszéllyel fenyeget a moszkitóhálók hiánya is. A hatóságok járványok elterjedésétől tartanak.
A légierő helikoptereket vetett be a külvilágtól elzárt emberek – többségükben háztetőkőn menedéket kereső asszonyok és gyermekek – mentésére, akiket csónakokkal is megpróbálnak elérni a katonák. Eddig összesen 3000 embert kellett kimenteni, több százezer embert pedig ideiglenes menekülttáborokban szállásoltak el.
Fegyverben a falvak
|
A számok még riasztóbbak az előrejelzések tükrében. Metereológusok szerint ugyanis a következő néhány napban még sokat romolhat a helyzet, és úgy tűnik, hogy a indiai hatóságok tehetetlenek. Ráadásul, míg a hatalmas ország egyes területein az árvíz okoz riadalmat, máshol az aszály réme fenyeget. Kormányzati tisztségviselők a középső és észak-nyugati területeken az aszály első jeleit vélik felfedezni és hamarosan tárgyalásokat kezdenek egy átfogó felkészülési terv kidolgozására.
