A 3D technológia legnagyobb rákfenéje, hogy a gyártók már technológiailag eljutottak arra a pontra, hogy (nem meglepő módon) már nagyon szívesen állnának be a sorozatgyártásba és tömnék meg a világ fogyasztóit 3D-s eszközökkel. Ezzel szemben a világ fogyasztói – még az a réteg is, amelyik megengedhetné magának – vonakodva vásárolnak bármit, ami 3D. Mindenki a kivárásra játszik.
Mert az egy dolog, hogy a New York Times évekkel ezelőtt arra tippelt, hogy márpedig ebben van a jövő, de a mozin kívül egyelőre kevés a tapasztalat arról, hogy mit tud a 3D nagy képernyős TV-n és kis képernyős konzolon. Ráadásul hála az internetnek senkinek nem kell saját magának kipróbálnia, elég ha megvárja, hogy a szomszéd megírja a tapasztalatait. De “sajnos” mindenki ilyen okos.
Na ezt a gordiuszi csomót vágná át a Samsung és az LG azzal, hogy a kereslettől függetlenül összesen 15 milliós kínálattal állnak elő az idei évre világszerte. Ami egy viszonyl merész húzás annak fényében, hogy 2010-ben “csak” 2 millió ilyen TV fogyott.
Persze ez az az ördögi kör, amelynek egyetlen elemét elég lenne megtörni: ha mennének az eladások, a tartalomszolgáltatók szolgáltatának 3D-ben tartalmat és a fogyasztók ennek örömére fogyasztanának. De az is lehet, hogy mégsem a 3D-ben van a jövő (hanem mondjuk a hologrammokban).
AJÁNLOTT LINKEK:
További részletek – angolul (Engadget)