Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusának és Horn Péter, a Kaposvári Egyetem professzorának vezetésével, kizárólagosan hazai támogatással sikerült meghatározni a gímszarvas (Cervus elaphus) DNS teljes szekvenciáját.
A kutatáshoz használt genetikai mintát egy, a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási központja telepén élő szarvasbikától gyűjtötték be. Bana Nóra, az új tanulmány első szerzője kiemelte, hogy az általuk készített gímszarvas genom szekvencia helyességét utóbb egy független vizsgálat is megerősítette.
A szakértők már rendelkeztek a gímszarvas genom rekombináció alapú géntérképével, és ezt kombinálták egy rokon faj, a szarvasmarha (Bos taurus) teljes genom szekvenciájával.
A genomtérkép folyamatosan bővíthető, ez pedig lehetővé teszi a hazai gímszarvas-populáció dinamikájának nyomon követését, evolúciós vizsgálatok elvégzését, de segíti a természetvédelmi és a vadgazdálkodási munkát is.
Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője szerint a kutatással olyan genetikai vizsgálatokra is lehetőség nyílik, melyekkel felmérhetik, hogy bizonyos gének milyen szerepet töltenek be az agancs egyes tulajdonságainak meghatározásában.
Egy ilyen elemzésből az orvostudomány is profitálhat, hiszen az agancsnövekedés genetikai okainak megértése közelebb vihet minket
Orosz László, az ELTE professor emeritusa számára a gímszarvasok kutatása nem csak a genetikai eredmények miatt fontos. A szarvasok számos szállal, mondákkal, barlangrajzokkal kötődnek az emberi kultúrához – gondoljunk csak a magyar csodaszarvas alakjára.
Az új kutatásban az ELTE Genetikai Tanszékének munkatársai mellett a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet (MBK, NAIK, Gödöllő), a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar, illetve a SOTE 1. Belgyógyászati Klinika szakértői is részt vettek.
(Kiemelt kép: Pixabay)