Gazdaság

Zsebbe fizetés, kamu szerződés a ceglédi kórház főigazgatójának volt cégénél

Önkéntes segítői munkavégzésről is kötnek szerződést a ceglédi kórházat kiszolgáló betegszállító cégnél a dolgozókkal, akik papíron havi 6 napot ingyen ráhúznak a normál munkájukra. Csak épp állítják: valójában zsebbe fizetik őket. A munkaügyi felügyelet kiszállt a céghez.

Két hónapja furcsa ügybe botlottunk a ceglédi kórháznál, illetve a vele milliárdos szerződést kötő cégnél, amely a kórház főigazgatójának, Pusztai Dezsőnek a volt érdekeltsége. Nemrégen munkaügyi ellenőrök jelentek meg a társaságnál, és aligha rutinellenőrzésről van szó:

a 24.hu-hoz eljutott információk szerint a dolgozók a fizetésük egy részét feketén kapják, és a cégnél gyakorlatilag ingyenmunkáról kötött szerződésekkel próbálják fedezni a többletmunkát.

A beosztást két papíron vezetik: az egyiken a legális szerződés szerintit, a másikon pedig a feketén végzett munkát. Ha valamelyik dolgozó véletlenül rossz helyre írja be magát, előveszik a hibajavító festéket vagy egyszerűen áthúzzák a rossz papírra beírt beosztást.

Nagy volt a sürgés-forgás január közepén a ceglédi Toldy Ferenc Kórház egyik épületében, ahol a Sanamed Egészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Közhasznú Nonprofit Kft.-nek az irodája van. Ez a kórház főigazgatójának a volt cége, amely vállalta, hogy a különféle ügyeleti műszakokat feltölti orvosokkal, cserébe az 1,2 milliárd forintos, négy évre szóló megbízási díjért. A fő tevékenysége azonban nem ez, hanem a betegek szállítása: 45 települést sorol fel a cég holnapja, ahonnan hozzák-viszik a betegeket. E szerint majd’ hetven emberrel látják el a betegszállítást, kilencen az irodában dolgoznak.

Pár hete megjelent a munkaügyi felügyelet a cégnél, az illetékesek hamarosan újabb látogatást tettek. A cég kérdésünkre elismerte, hogy

a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Foglakoztatási Főosztály, Foglalkoztatási Osztálya munkaügyi ellenőrzés keretében a betegszállítási divíziójánál vizsgálja a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartását. Az ellenőrzéssel kapcsolatosan a Hatóság helyszíni ellenőrzést tartott, illetve iratokat kért be.

Annyit ismertek el még lapunknak, hogy vannak önkéntes szerződés keretében együttműködő dolgozóik, ám ennél többet nem árultak el. (Azt hozzátették, hogy a cég közérdekű önkéntes tevékenység folytatására jogosult szervezet.) Hiába szembesítettük őket azzal az információnkkal, hogy úgy fest, a dolgozók egy része zsebbe kapja a fizetésének egy részét, és hogy szabálytalan lehet ugyanarra a tevékenységre kétfajta szerződést kötni a munkavállalókkal, Bácskai Józsefné ügyvezető igazgató azzal hárította el kérdéseink megválaszolását, hogy munkaügyi vizsgálat folyik náluk.

A munkaügyi hatóság azt írta lapunknak, hogy konkrét ügyekben nem áll módjában tájékoztatást adni.

Durva törvénysértések lehetnek a cégnél

A helyzetet jól ismerő forrásaink szerint a cégnél a jövedelmek egy részét zsebbe fizetik.

Van infója? Súgjon!

Tud hasonlóan cinkes dologról, ami a ceglédi kórházban vagy annak a környékén folyik? Kérjük, írjon levelet a szerzőnek: roland.baksa@24.hu . Adatait, információját bizalmasan kezeljük. Köszönjük.

A cégnél 2015-ben tértek át arra, hogy a betegszállítók minimálbérre vannak bejelentve, erről szól a munkaszerződésük a Sanamed Nonprofit Kft.-vel, ám van egy –  Bácskai Józsefné ügyvezető igazgató aláírásával ellátott – másik szerződés is. Azt a szerződést önkéntes segítői munkáról írták: gyakorlatilag minden, betegszállítást végző, terepen dolgozó munkatárs havi hat napot (heti átlag másfél napot) ráhúz az egyébként havi 168 órás (vagyis heti 40 órás, ami teljes munkaidős munkaviszonynak felel meg) munkájára. Ráadásul ezt a pluszmunkát ingyen végzi a szerződés szerint.

A birtokunkba került egy ilyen szerződés, itt megnézhető: 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, alul Bácskai Józsefné aláírásával.

Ez törvénytelen – mondta a 24.hu-nak Vida Sándor munkajogász. Nem lehet ugyanis ugyanarra a tevékenységre kétfajta szerződést kötni. Ráadásul kilóg a lóláb azért is, mert nem életszerű, hogy valaki még ráhúz havonta 6 napot a normál munkájára teljesen ingyen, magyarázza a szakértő. Fodor T. Gábor munkajogász szerint a kontraktus színlelt szerződésnek minősülhet, aminek nemcsak munkajogi következménye van, hanem az adójogszabályok megsértését is jelentheti.

Ezzel az ingyenmunkás szerződéssel palástolják azt a cégnél, hogy a dolgozók nagy részét a normál műszakon felül is dolgoztatják. Így a cég nem fizet sem túlórapótlékot, sem adót és járulékot a pluszmunka után, így vannak dolgozók, akik zsebbe kapják a fizetés egy részét. Azzal, hogy a meglevő dolgozóikat így, az önkéntes szerződéssel ráveszik a túlmunkára, de nem fizetnek nekik hivatalosan túlórapénzt és annak a közterheit sem fizetik be az államnak, azt is el tudják kerülni, hogy több embert kelljen alkalmazniuk legálisan.

Az orvosok a pihenőidőre vonatkozó szabályt is megszeghetik

Mivel a kórház dolgozói ezen cégen keresztül látják el a kórházi ügyeletet – ezt maga a kórház főigazgatója ismerte el lapunknak korábban –, csak úgy jön ki a matek, hogy aki normál munkaidőben dolgozik a kórházban, aztán utána felveszi az ügyeleti munkát, az nem tudja betartani a pihenőidőre vonatkozó szabályt. De efölött az ÁNTSZ alighanem szemet huny – mint sok kórház esetében. Erre egy nem ebben a kórházban dolgozó orvos is rávilágított.

Úgy tudjuk, változó összeg a fekete pénz, attól függően, milyen hosszú a hónap, van-e ünnepnap, mennyit húz rá a dolgozó. Így a minimálbér 92 ezer forintos nettóját még több tízezer forinttal egészítheti ki a cég feketén. Összességében ezáltal 130-150 ezer forint között keres a legtöbb ember ott, mondták forrásaink.

A beosztásra is két papír van. Egyiken a minimálbéres szerződésnek megfelelő munkát vezetik, mindenki magának írja be, hogy melyik nap mikor kezdett és végzett, az alatta levő papíron meg a fedőszerződés, az „ingyenes” segítői munkavégzést vezetik ugyanígy.

A lapunkhoz eljutott fotókon látszik az, hogy néha előfordul, hogy rossz papírra vezeti fel a dolgozó az adott napi munkáját, ekkor fehér hibajavítóval egyszerűen lefestik és átírják a másik papírra az adott napi munkavégzést, vagy egyszerűen áthúzzák tollal. Mit amire az alábbi a példa: a dolgozó beírta magát december 14-re az egyik, normál munkaszerződés szerinti munkavégzést számba vevő papírra, aztán rádöbbent, hogy rossz papírra írta be magát, fogta magát, áthúzta tollal és beírta magát a másik, „ingyenes önkéntes segítői munkát” nyilvántartó papírra.

Munkaidő-nyilvántartás – a kép kattintásra nagyobb lesz. Forrás: 24.hu

Kiemelt kép: Google

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik