Ezzel a címmel írt könyvet a holland Szabadságpárt vezére, Geert Wilders, akinek a Hit Gyülekezetéhez tartozó Patmos Records adta ki a könyvét. Ezt péntek délután mutatták be az V. kerületi Aranytíz Művelődési Központban. A felvezetőben a kiadó ügyvezetője, Kauzál Márton elmondta, 2012-ben jelent meg a könyv, amit tavaly nyáron ismertek meg, hát akartak is rögtön magyar verziót, fél év alatt sikerült is lefordítani és kiadni. Wilders direkt előszót írt a magyar olvasóknak, aminek olvasása ezt hozta ki a Kauzálból:
Büszke voltam rá, hogy magyar vagyok.
Maga Wilders is szólt ezután az egybegyűltekhez, magyar híveihez. Azzal kezdte, hogy évekkel ezelőtt magyar nőt vett feleségül itt Budapesten (ő Márfai Krisztina). Már vagy száz alkalommal járt itt, és meggyőződött róla, mennyire elkötelezettek a magyarok a szabadság iránt. A könyve is tiszteletadás a szabadság előtt. Így folytatta:
Meggyőződésem, hogy a zsidó-keresztény gyökereinkből származik a szabadságunk, demokráciánk és minden értékünk.
Ez szerinte támadás alatt áll az iszlám által. Azért lett Halállistán a könyv címe, mert az „iszlám és Mohamed éles kritikusaként” ő maga is hallálistára került. Sok radikális szervezetnek, mint az al-Kaida, a tálibok vagy az Iszlám Állam a halállistáján szerepel, mert a muszlim törvények szerint Mohamed kritikája halálbüntetést érdemel. Ezért 2004 óta bárhova megy, rendőrök védik őt, hálás is nekik ezért, a magyar rendőröknek is. Mindezt a kiemelt kockázatú rendezvényt védő TEK-eseknek hízelgő lehetett, de komor arcuk meg se moccant a dicsérettől.
A barbár saría nem győzhet
Célja politikusként, hogy biztos legyen abban, hogy mások nem fognak osztozni abban, amit ő átél. „A kötelességem, hogy figyelmeztessek az iszlámmal szemben” – tette hozzá. Rátért a nyugati terrortámadásokra, amiknek gyerekek is áldozatul estek. „Az emberélet semmit sem számít” a dzsihadistáknak, nekik a halál az érték szerinte. „Ezért sajnos mindnyákan valamilyen módon halállistán vagyunk” – ijesztgetett a totalitárius ideológiának nevezett muzulmán hittel. Így egészítette ki mindezt:
A célja, hogy az egész világot a saría törvények barbár uralma alá hajtsa.
Vezető muszlim tudósok is ezt vallják szerinte. Példaként egy huszadik századi pakisztáni hittudóst idézett, aki szerint forradalmi ideológia az iszlám. A fenti klerikus azokat a kormányokat is el akarta törölni, akik ezzel szemben állnak. A politikus gyakorlatilag az iszlamizmust jellemezte, ami nem egyenlő az iszlámmal mint vallással, de előadása során sokszor, nem véletlenül összemosta a kettőt.
Hidzsra és dzsihád
A könyvben azt is leírta Wilders, Mohamed próféta hogyan hozta létre az iszlámot 622-ben, hogy mentek követőivel Játribba, egy zsidó oázisba, átnevezte Medinának az oázist, átvette ott a hatalmat. A Mekkából Medinába való átvonulás az iszlám naptár első napja (az ún. hidzsra). Fontos, hogy az emberek megértsék ennek a következményeit, hogy az iszlám nem vallás, és kétféle módon terjed: hódítással vagy bevándorlással (ez is hidzsra). Látni, hogyan zajlik ez manapság.
A dzsihádra külön rátért: nap mint nap szenvedünk tőle, az ISIS-től, a Párizstól New Yorkig elkövetett merénylettől. Mindez benne van a Koránban, miszerint szabad zsidókat és keresztényeket ölni, embereket fogságba, szexrabszolgaságba terelni, hitetlenek ellen harcolni. A Korán pedig Isten szava a muszlimok szerint, nem változtatják meg az értelmezését. Pedig Mohamed zsidó törzseket mészárolt le, embereket hajtott rabszolgasorba, egy fiatal lányt vett feleségül és erőszakolt meg. Manapság 1,5 milliárd ember tekinti őt példaképének. „Ez riasztó” – ijedt meg Wilders. Persze tudja, hogy sok mérsékelt muszlim van, különbséget kell tenni az ideológia és az emberek között:
nem minden muszlim terrorista, de sajnos a terroristák zöme muszlim.
Ellenben világszerte a muszlimok többsége nem hajlandó részt venni a dzsihádban. Van ellenpélda is, Németországban az alsó-szászországi muszlimok 30 százaléka vallotta, hogy kész lenne részt venni a dzsihádban. Az Amszterdami Egyetem is azt mutatta ki, hogy a hollandiai muzulmánok 11 százaléka elfogadhatónak tartja az erőszakot az iszlám nevében. Ez 110 ezer embert jelent, ami a holland hadsereg létszámának kétszerese.
Végvári vitézek kellenének megint
Wilders szerint nem ma van az első alkalom, hogy az iszlám fenyegetést jelent: Magyarország évszázadokon át a dzsihád elleni harc élvonalában állt, az előszóban ő pedig írt arról, hogy a magyarok bátran harcoltak az oszmánok ellen. Arról is írt, hogy a rövidlátó nyugati vezetők nem segítettek 1526-ban Mohácsnál, így a törökök megszállták az országot 150 éven át. A Himnuszt idézve közölte, a nép vérzivataros századainak legsötétebb időszaka volt ez. De megérte, a magyar ellenállás nagy pénzügyi terhet jelentett az oszmánoknak, ezért visszavonultak. Ha ez akkor nem történt volna meg, akkor elképzelhető, hogy a kereztény civilizáció eltánt volna.
Wilders rátért a bevándorlásra is. Az elmúlt évtizedekben felelőtlen nyugati politikusok migránsok ezreinek engedték a letelepedést, ráadásul sose várták el tőlük az asszimilációt. Ez hiba volt. Az elmúlt években is milliókat engedek be, 6 millió fő vár a Földközi-tenger mentén, hogy belépjen. „Ez még csak a kezdet” – mondta az afrikai demográfiai helyzettel példálózva. Az ENSZ szerint az afrikai populáció a század végére 4 milliárd főre növekszik. A harmaduk el akarja majd hagyni országát, és persze észak felé mennek majd Európába.
Az amerikai Pew Research kutatását idézve elmondta, felmérték az iszlám növekedését. Ezek szerint ha nem változtat Európa, a lakosság 30 százaléka muszlim lesz Svédországban, 20 százalék Németországban és Ausztriában. Itt visszakozott egy pillanatra, azt mondta, nem egyes emberekről beszél, hanem az ideológiáról, ami nem hajlandó alávetni magát. A termékenységi ráta ráadásul magasabb a muszlimoknál, a Mohamed pedig a legnépszerűbb név Hollandiában, Nagy-Britanniában és Franciaországban az újszülöttek között. Sok hollandiai város negyede már inkább hasonlít Afrikára és a Közel-Keletre, a muzulmán szélsőségesség melegágyai lettek.
A muszlim fiatalok szerinte felülreprezentáltak a bűnügyi statisztikákban, Svédországban megnőtt a nemi erőszakok száma, Belgiumban pedig a brüsszeli nők 90 százaléka valamilyen szexuális zaklatás áldozata lett. A politikusok nem zárják le a határokat, nem védik az embereket. A magyarokat, cseheket és lengyeleket pedig bíróság elé idézte a kvóták miatt.
Ne engedjék ezt, mert akkor elszenvedik azokat a hibákat, amiket mi is.
Van még ellenállás
A jó hír, hogy azok, akik ellenállnak ennek Nyugaton, győzelemre állnak Wilders szerint. Az ő pártja, ami alig 10-12 éves, a második legerősebb (azt nem említette, hogy csalódást keltő eredményt értek el tavaly). Miért engedik hát meg a nyugati politikusok ezt? Mert politikailag gyengék és feladták az identitásukat. A zsidó-keresztény értékeket humanista értékeknek adták át, nem is védekeznek ellenük. Elbizonytalanodtak, bűntudatot éreznek, a liberálisok pedig épp Wildersékben akarnak szégyent kelteni, de ezt nem engedik. A nyugati elitet áthatja a „kulturális relativizmus”. Pedig büszkének kéne lennünk arra, hogy a nyugati civilizáció jobb, mint a muszlim.
Sokak szerint az ellenségeinknek adott szabadság a biztosíték, hogy a miénk is megmarad. Wilders szerint az ellenkezője igaz. Meg kellene fosztani az iszlámot azoktól az eszközöktől, amivel elpusztíthatja a szabadságot. Olyan demokrácia kell, ami megvédi magát. A Nyugat bukása lesz, ha nem tudja megvédeni magát. Merkel és más politikusok részévé válnak ennek, mert nem várják el az asszimilálódást, mert politikailag inkorrektnek tartják az európai kultúra bevándorlók fölé helyezését, mert bírálják az iszlám kritikusait, mert a muszlimok szimpatizánsai kihasználják a nyugati jogot, hogy elhallgattassák a kritikusaikat.
Hollandiában bíróság elé idéztek, a jordán király azzal fenyegetett, hogy Jordániában állít bíróság elé.
Így sorolta az utálóit Wilders, folytatva az irániakkal és az indonézekkel. Nagy árat kell fizetni szerinte, ezért kevesen mernek beszélni az iszlámról. De ez morális kötelesség, „soha sem fogom befogni a számat”. Másfél millió holland választotta őt meg, ő törvényhozó, demokratikus módon száll szembe velük. A szólásszabadság az egyetlen eszköze, de nyugaton ez már nem egyértelmű lehetőség.
Éljen soká a nemzetállam!
Az utolsó fejezetben arról írt, hogy lehet megvédeni a zsidó-keresztény civilizációt. Mindig az igazságról kell szólni, védelmezni kell a szólás szabadságát, meg kell szabadulni a kulturális relativizmustól, mert nem minden kultúra egyenlő. „Ha azt mondoom, hogy a zsidó-keresztény értékek magasabb rendűek, mint az iszlám értékei, nem vagyok szélsőséges” – mentegetőzött. Véget kell vetni a muszlim bevándorlásnak, a magyarok ebben jobban teljesítenek. A társadalmakat deiszlamizálni kell, nem akar több mecsetet látni, mint keresztény templomot, „mert ez a mi országunk”. Azt tanácsolta, aki nagy mecseteket akar látni, menjen Szaúd-Arábiába.
A politikusoknak meg kellene hallgatni az embereket elég a brüsszeli bürokraták rendeleteiből. „Ezért vagyok nagy támogatója a nemzetállamok megerősítésének” – mondta ki Wilders a Fidesznek tetsző mondatot. Kell zászló, himnusz az adott népnek, ezért nehéz az uniós projekt, ami lassan megfoszt a nemzetállami jogoktól. Sok jogot már Brüsszelre ruháztunk át, egyre több ilyen lesz. Az átláthatatlanul megválasztott bürokraták európai szuperállamot akarnak. A szuverén államok elvesztésével identitásunkat is elvesztjük.
Mégis optimista Geert Wilders, a magyarok a bizonyítékok erre. Ha végigtekint a magyar történelmen, Dávid és Góliát harcát látta folyton. Legyőzte az ország az oszmánokat és kommunistákat, 1848-ban és 1956-ban is felkeltek elnyomóik ellen. Ne becsüljük le azt a munkát, amit Európában végzünk, „a remény fénysugarai” vagyunk, nem akarunk iszlamizálódni, kiálltunk az EU-s bevándorláspolitika ellen, megvédtük a határokat – üzent nekünk, magyaroknak. A politikus szerint „ezt kevesen vállalják Európában, önök azonban igen.” Az amerikai kiadás utáni első külföldi kiadása könyvének épp ezért a magyar.
„Ez a könyv a szívemből szól, mert az embernek a legnagyobb kincs a szabadság, amit én magam már elveszítettem” – szomorkodott egy sort, majd hozzátette: ezt meg kell védeni, nincs fontosabb ennél. Végül egy idézetet olvasott fel Petőfi Sándortól magyarul:
Itt az idő most vagy soha, rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok.
Tapsvihar. Függöny.
