A felmérést tíz európai országban – a régióból Lengyelországban és Csehországban – 2300 banki ügyfél interneten keresztüli megkérdezése alapján készítették.
Észak- és Nyugat-Európában általában nem szívesen használják a külföldi bankokat. Az egységes piac megteremtését leginkább a britek és a hollandok ellenzik: a britek 73 százaléka, a hollandok 71 százaléka inkább a hazai pénzintézetekkel bankolna, mint a külföldiekkel. (A 10 ország átlaga 53 százalék volt).
Jóval nagyobb a hajlandóság az egységesülésre a dél- és közép-európai országokban: a spanyolok, olaszok, csehek és lengyelek több mint 80 százaléka támogatja az egységes pénzpiac létrehozását, sokan értettek egyet azzal is, hogy a bankszektornak át kell alakulnia, és nyitottabbá kell válnia a külföldi bankok felé – olvasható a felmérésben.
A nemzetközi terjeszkedést megnehezíti, hogy az összes megkérdezett csaknem fele egyetlen külföldi bankot sem tudott megnevezni, és mindössze 52 százalékuk tudott legalább egy külföldi pénzintézetet említeni. Lengyelországban például a megkérdezettek mindössze fele tudott megnevezni legalább egy külföldi bankot, miközben a helyi bankok 90 százaléka külföldi kézben van.
„Ennek az lehet az oka, hogy sok külföldi bank helyi pénzintézet nevét használva működik, azaz sok ügyfél nem is tudja, valójában ki a bank tulajdonosa. Bár Magyarország nem szerepelt a felmérésben, a helyzet hasonlónak tűnik nálunk is” – kommentálta a vizsgálatot John Varsanyi, a KPMG magyarországi irodájának pénzügyi szolgáltatásokért felelős partnere.
Ugyanakkor a felmérés szerint vannak bíztató jelek is: az összes megkérdezett 68 százaléka támogatja az egységes pénzpiac létrehozását, míg 60 százalékuk tartja elképzelhetőnek, hogy a jövőben külföldi bank szolgáltatását is használja majd. A válaszadók fele egyetért a pénzpiacok nyitottabbá tételével is.
Brendan Nelson, a KPMG globális pénzügyi szolgáltatások üzletágának elnöke szerint a bankok számára eddig is nehéz volt a nemzetközi terjeszkedés, és ez így lesz a jövőben, még az egységes pénzpiac keretei között is.
„Bár az ügyfelek eléggé nyitottak ahhoz, hogy külföldi pénzintézettel is bankoljanak, komoly piacnyerésre nemigen számíthatnak a külföldi bankok. Kulcskérdés lesz, milyen stratégiát követnek a bankok a márkanevekkel – a külföldi bankok ilyen alacsony ismertségét tekintve a bankok vagy sok időt és pénzt invesztálva valóban ismertté teszik magukat, vagy egy helyi, ismert pénzintézet felvásárlásával hatolhatnak be a piacra” – hangsúlyozta Brendan Nelson.
A felmérés szerint a legtöbb országban a bankok nagyfokú elégedettségnek örvendhetnek. Meglepő lehet, hogy a megkérdezettek 78 százaléka válaszolt egyetértően arra a kijelentésre: „A bankom jó színvonalú szolgáltatást nyújt nekem, és igen elégedett vagyok az együttműködésünkkel”. Az ügyfél elégedettség Hollandiában a legmagasabb (86 százalék), az olaszok bizonyultak a legkevésbé elégedettnek (56 százalék), – így nem véletlen, hogy Olaszországban nagy a hajlandóság arra, hogy külföldi bankot használjanak.
Igen jellemző az ügyfelek hűsége is – a megkérdezettek 53 százaléka már több mint 10 éve használja elsőszámú bankjának szolgáltatásait, 19 százalékuk pedig 6-10 éve ügyfele a banknak. Ugyanakkor a válaszadók 15 százaléka fontolgatja, hogy egy éven belül bankot vált – itt az olaszok „vezetnek” (29 százalék), és sokan csatlakoznának új bankhoz Lengyelországban (25százalék) és Franciaországban (20 százalék)) is.
Az euró bevezetését a megkérdezettek nem tekintik általában sikeresnek – ez további akadálya lehet a nemzetközi expanziónak. Arra a kérdésre, hogy az euró bevezetése kedvező hatással volt-e az országra, az eurót alkalmazó öt országban (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország) a megkérdezettek 54 százaléka nemmel válaszolt, és csak 32 százalékuk nevezte sikeresnek az új pénzt. A legelégedetlenebbek a hollandok, 73 százalékuk mondta sikertelennek az euró bevezetését.
Ugyanakkor az öt országban a megkérdezettek kétharmada (66 százalék) örülne, ha egész Európa az új pénzt használná – jelezve, hogy a még az eurót sikertelennek tartók is szívesen látnák az eurozóna bővítését, és ezáltal egységesebb összeurópai piac kialakítását – rögzíti a KPMG megbízásából készített felmérés.
