Negyedszer kerül ma bíróság elé a lúgos támadással vádolt orvos ügye. Ismét a Fővárosi Ítélőtáblán zajlik a per, ahol legutóbb Bene Krisztián kilenc év börtönbüntetést kapott egyebek mellett életveszélyt okozó testi sértés bűntettéért. A tárgyalás két nap híján egy éve kezdődött a táblabíróságon, ahol csak idén márciusban hirdettek ítéletet. A most induló megismételt másodfokú eljárásban egyelőre két tárgyalási napot tűztek ki. Az áldozat ügyvédje szerint az, hogy hosszabb bizonyításra lesz-e szükség, ezalatt el is dől.
Arra a kérdésre, nem tartanak-e attól, hogy az ügyet ismét „visszadobják” – ahogy tette ezt Kúria júniusban, amikor hatályon kívül helyezte az ítélőtábla döntését – azt nyilatkozta, a tényállást már kilencven százalékban feltárták, ők pedig a vádlott bűnösségét „legalább százötven százalékban”.
Nem kell új bizonyítás, csak a mélyére kell ásni a rendelkezésre álló iratoknak.
Most azonban az is megtörténik, amire eddig nem volt példa: Renner Erikát szembesítik az ügy vádlottjával. Ez eddig több okból sem történt meg. És bár az ügyvéd szerint most sem volna indokolt, azt mondta,
van mit mondanunk Bene Krisztiánnak.
Gál András beszélt arról is, hogy a kilencéves büntetéssel, amelyet a vádlott egyszer már az ítélőtáblán kapott, elégedettek lennének, de elsődlegesen nem „a börtönévek számának növelése” a céljuk. Továbbra is azért harcolnak, hogy az orvost emberölés kísérletében találják bűnösnek, valamint személyi szabadság megsértésében, és – a megállapított kifosztás helyett – felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettében.
A jogi képviselő az orosz rulettet hozta fel példaként, mondván, lehet, hogy akire ráfogják a fegyvert, benne egyetlen golyóval, karcolás nélkül megússza, de az eshetőleges szándék fennállt, hogy sérülés, tragédia lesz a cselekmény vége. Megtörténhetett volna vagy nem? – Gál András szerint ezt a kérdést kell feltenni. Hozzátette: a válasz Renner Erika esetében határozott igen, mert bár a tettes egyenes szándéka a csonkítás volt, a sértett meg is halhatott volna a támadásnál használt altatótól vagy a maró anyagtól.
Az ügy döcögősen jutott el a bíróságig, a nő egykori szeretőjével szemben először megszüntették az eljárást, ám végül mégis vádat emeltek. Renner Erikát a vád szerint 2013-ban injekcióval kábította el támadója az asszony otthonában, majd lúgot öntött a nemi szervére, amit aztán szakszerűen lemosott róla. Az áldozat számos műtéten átesett azóta. A tettes igyekezett rablásnak beállítani a történteket, magával vitte a nő néhány holmiját. Első fokon a Fővárosi Törvényszék 2016 májusában négy év börtönbüntetésre ítélte és öt évre eltiltotta a hivatása gyakorlásától Bene Krisztiánt, míg másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla (mint azt írtuk már) kilenc év börtönnel sújtotta, és örökre eltiltotta attól, hogy orvos legyen.
Előbbi esetben egyebek mellett testi sértés miatt ítélték el a doktort, ám a táblabíróság már életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek, így nyílt lehetőség a harmadfokú tárgyalásra. Bene tehát fellebbezhetett és fellebbezett is, viszont még abban a hónapban előzetes letartóztatásba került. De a Kúria nem tett pontot az ügy végére, lesöpörte az ítélőtábla döntését. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Az ítélethez kétséget kizáró bizonyosság kell a bűnösség kérdésében. Ugyan az első- és másodfokú bíróság elegendőnek tartotta az összegyűjtött bizonyítékokat, a Kúria szerint további bizonyításokra van szükség ahhoz, hogy a közvetett bizonyítékok láncolata zárttá váljon, és kijelenthető legyen, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, és rajta kívül más nem követhette el. A Kúria szerint nem szükséges az egész eljárást lefolytatni, az ítélőtábla el tudja végezni a szükséges feladatokat, ezért csak a másodfokú ítéletet helyezte hatályon kívül.
A legfőbb bírói fórum kritikával illette az eljáró bíróságok munkáját és nyomozati hiányosságokat is említett, bár utóbbi kapcsán megjegyezte, azokat már nem lehet kiküszöbölni. A másodfokú eljárás kapcsán kimondta: bár a tábla terjedelmes bizonyítást folytatott le és helyesen járt el, amikor az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást kiegészítette, pontosította, ezt a munkát nem vitte következetesen végig, odáig, hogy csakis a vádlott lehetett az elkövető, ezért indokolt az új másodfokú eljárás lefolytatása, ahol ezeket a hiányosságokat ki lehet küszöbölni. Iránymutatást is adott az ítélőtáblának, hogy mit kell elvégeznie a megismételt eljárásban. (Erről itt olvashat bővebben.)
Gál András azonban nem a fenti kérdések tisztázásától várja az előrelépést. Az eltelt fél évben elkészítettek egy összefoglalót, amely elmondása szerint alátámasztja a vádlott bűnösségét, és azt is, hogy életellenes bűncselekményt valósított meg.
A megismételt eljárásban ugyanaz az ügyész képviseli a vádat, mint korábban, elutasítva a sértett panaszát, aki szerint Péter Gyöngyi eljárása szakmailag és emberileg is kifogásolható volt. A sértett szerint az ügyész kétségbe vonta sérülései súlyosságát az újabb orvosi vizsgálat alkalmával, a tárgyalások alatt túl passzív volt, nem kérdezett az orvos szakértőktől sem.
(Kiemelt fotó: 24.hu / Berecz Valter)
