Az utóbbi hónapokban felpörögtek az események a daganatos betegségek gyógyítása területén, köszönhetően az immunonkológia területén elért áttöréseknek. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) augusztus végén és október közepén egymás után két olyan terápiát is engedélyezett, amelynek során Ráadásul augusztus elején az első európai kérelmet is beadták egy hasonló kezelés engedélyezésére, amelyről jövő évben dönthet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).
Instant gyógymód
A daganatos betegségeket hagyományosan műtéttel, sugárkezeléssel és kemoterápiával kezelik, amelyek során az orvosok a tumort és a rákos sejteket igyekeznek célba venni, és minél nagyobb számban elpusztítani.
A különböző ráktípusok esetében ehhez különböző gyógyszerekre van szükség, és ha a kezeléssel felhagynak, fennáll annak a veszélye, hogy a betegség újra jelentkezik. A gyógyszerek ugyanis hamar elhagyják a testet, a sugárkezelés pedig csak az alkalmazás ideje alatt működik.
A rákgyógyításban újnak számító immunterápiák más módon működnek: Az újfajta módszer nagy előnye, hogy hosszú távon hat, mivel elméletben az egész koncepció nagyon hasonlít a védőoltások működéséhez.
Ha az immunrendszert egyszer sikerül „megtanítani”, hogy felismerje és elpusztítsa a beteg sejteket, elviekben erre az érintett beteg egész életében képes lesz, de az igen hosszú életű immunsejtek létezése alatt legalábbis biztosan.
Felismertetik a szervezettel a tumorsejteket
Az eddig engedélyezett immunonkológiai kezelések (és az engedélyezés alatt álló terápiák többsége) az úgynevezett CAR T-sejtes terápiák közé tartoznak. Ezek lényege, hogy az orvosok kivonnak a beteg véréből néhány T-limfocitát, ezek a sejtes immunválaszért felelős sejtek, majd ezeket génmódosítással újfajta receptorokkal látják el.
Ezek olyan receptorok, amelyek a természetben nem léteznek, de lehetővé teszik, hogy a T-sejtek felismerjék a tumorsejtek specifikus fehérjéit vagy antigénjeit. A T-sejteket a laborban szaporítják, majd amikor kellően sok, pár százmillió már van belőlük, ezeket visszajuttatják a testbe. Ahol aztán azok A módosított T-sejtek 2–14 évig működőképesek maradnak, így egyszeri kezeléssel is hosszú távú védelmet biztosítanak a betegség újbóli felbukkanása ellen.
#1 KYMRIAH: először a gyerekeknek
Ezen génterápiákat a legutóbbi hónapokig csak néhány betegen, kisebb klinikai tesztek és kísérleti kezelések keretében alkalmazták, az engedélyezés által viszont évente több ezer embert kezelhetnek így.
Az augusztusban engedélyt kapott, Kymriah nevű terápiát a Pennsylvaniai Egyetemen fejlesztették ki, majd a kutatók a Novartis támogatásával folytatták a munkát.
A leukémiás betegségeknél a vérképző rendszert, ezen belül pedig az immunrendszer működésében is kulcsszerepet játszó sejteket érinti a betegség. Ezen sejtek így nem tudják ellátni feladataikat, és védtelenné teszik a testet a fertőzésekkel szemben. A vérképzésben is zavarokat okozhatnak, fokozott vérzékenységet váltva ki.
Az ALL a leggyakoribb gyermekkori daganatos betegség, és bár a diagnosztizált betegek több mint 80 százaléka sikeresen kezelhető kemoterápiával, azok számára, akiknél később visszatér a kór, gyakorlatilag nem létezik hatásos gyógymód.
A CAR T-sejtes kezelés viszont ezen betegek körében is fantasztikus eredményeket hozott. A korai tesztek egyike során a kezelt 30 betegből 27 esetében eltűnt a betegség minden nyoma,
Az azóta elvégzett szélesebb körű tesztek is biztató eredményeket hoztak, ami kulcsszerepet játszott az FDA azon, gyakorlatilag példátlan döntésében, hogy előbb engedélyeztek egy újfajta terápiát a gyerekek, mint a felnőttek számára.
#2 YESCARTA: Harc a limfómák ellen
Az októberben engedélyt kapott másik génkezelést (Yescarta) az amerikai Országos Rákintézet, illetve Kite Pharma jegyzi.
A limfómás megbetegedéseknél szintén az immunsejtekkel van a probléma: a sejtek rákos verziói felgyűlnek a nyirokcsomóban és a nyirokszervekben, és mivel nem képesek ellátni feladataikat, változatos gondokat okozhatnak a szervezetben.
A Yescarta engedélyezését megelőző kutatás során 22 kórházban 101 limfómás beteget kezeltek módosított T-sejtekkel. 28 százalékukban pedig jelentősen csökkent a daganatok mérete. Hat hónap elteltével a betegek 80 százaléka életben volt, nyolc hónap elteltével pedig 39 százalék továbbra is teljesen tünetmentesnek mutatkozott.
Más betegségek ellen is hatásos lehet
A Kite jegyzi azt a terápiát is, amelyet elsőként adtak be európai engedélyezésre. Ez a kezelés szintén a Non-Hodgkin limfóma gyógyítására irányul, és ha az EMA beleegyezését adja, akár már jövőre elkezdődhetnek a kezelések.
Bár ahogy az eddigiekből is kiderült, ezek a génterápiák jelenleg elsősorban a nyirok- és a vérrendszer daganatos megbetegedéseire összpontosítanak, viszont még a fejlesztés korai időszakában járunk, így nem kizárt, hogy ezek az immunterápiás megoldások például az emlőrák vagy a vastagbélrák gyógyításában is hatásosak lehetnek.
Drága és kockázatos kezelés
Mivel személyre szabott kezelésekről van szó, a terápia kivitelezése nem könnyű, és nem is olcsó.
Mindkét terápia esetében
- először vért vesznek a betegektől,
- a vérből kivont T-sejteket lefagyasztva a Novartis, illetve Kite egyik laborjába szállítják,
- a génmódosítás és a tenyésztés után a sejteket visszaküldik a beteget ellátó intézménynek,
- az orvosok beadják azokat a páciensnek.
A gyártók elmondása szerint a teljes kezelés 22, illetve 17 napot vesz igénybe, illetve
Bár ezek az összegek első hallásra rendkívül magasnak tűnhetnek, fontos leszögezni, hogy
- akinél működik a kezelés, annál egyetlen alkalom is elég.
- A Novartis illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy aki az első hónapban nem mutat javulást, azoknak nem kell kifizetni a kezelést.
- A leukémia kezelése hagyományos módszerekkel is igen drága, például egy csontvelő-átültetés 540–800 ezer dollárba is belekerülhet, ez átszámítva már 145-215 millió forint.
- Ahogy azt sem szabad elfelejteni, hogy a technológia fejlődésével az árak várhatóan csökkenni fognak.
Idővel pedig az is elképzelhető lehet, hogy nem lesz szükség a betegek saját sejtjeire a terápia működéséhez, hanem univerzális donoroktól származó sejtekkel lehet kezelni az érintetteket. (Ilyen kezelések jelenleg is tesztelés alatt állnak.) Ezzel még olcsóbbá válhatnak az ilyen terápiák, hiszen egyszerre lehet létrehozni több betegnek elegendő T-sejtet.
Az árnál ugyanakkor sokkal nagyobb probléma lehet, hogy
A gyakori mellékhatások között szerepel a T-sejtek kóros túlműködése miatt fellépő citokinvihar nevű szindróma, ez hirtelen vérnyomáseséssel és veszélyesen magas lázzal jár együtt. Az immunterápia emellett a B-sejtek tömeges halálát, agyvérzést és agyi ödémát is kiválthat.
A kezelés tehát kifejezetten veszélyes, viszont a hagyományos rákterápiák is azok. A kezelésre nem reagáló vagy visszaeső, fiatal leukémiásoknál, illetve előrehaladott Non-Hodgkin limfómás betegeknél, akiknél engedélyezték az újfajta terápiát, egyszerűen nincs más mód az élet meghosszabbítására, mert esetükben minden egyéb módszer csődöt mondott.
