Belföld

A szigorítások után piacvezető lehet a Richter az orosz gyógyszerpiacon

Az idén minden egyes terméküket újra kell minősíttetniük Oroszországban a gyógyszergyáraknak. A milliós nagyságrendű pluszkiadás miatt azonban kivételesen aligha bánkódnak az érintett magyar cégek. Ugyanis a szigorításoknak köszönhetően mind a Richter, mind az Egis javíthatja pozícióit, a gyógyszerutánzók és a hamisítok mellett több versenytársuk is várhatóan egy csapásra eltűnik a piacról.

Az illetékes orosz hatóság tavaly decemberben hirdette meg új minőség-ellenőrzési rendszerét. Ez már akkor bizonytalanságot okozott, az igazi kiadások azonban erre az évre várnak. A Magyar Hírlapnak az orosz egészségügyi minisztérium illetékese termékenként 1000-3000 dollárban jelölte meg az új „osztályzatnak” a gyógyszergyárakra eső költségeit. Irina Szovoljova azt sem zárta ki, hogy adott esetben egyes gyógyszereket a szokványos „menetrendből” kiragadva újabb törzskönyvezésre köteleznék. Ez már dollárszázezres nagyságrendű kiadást jelentene az érintett cégeknek, nem beszélve arról a veszteségről, amelyet a termék forgalomból való kiesése okoz.


Mit jelent mindez a bevételeik meghatározó részét Oroszországban szerző magyar gyártóknak? Az említett egy gyógyszerre eső pár ezer dollár első látásra elenyésző összeg, azonban, ha hozzátesszük hogy az Egisnek jelenleg 60, a Richternek pedig mintegy 100 terméke van a piacon, már aligha legyintünk kapásból. Persze ez így is csak töredéke a Richter 90 és az Egis 40 millió dollár feletti orosz bevételeinek.


Az új szabályozás több okból is előnyös a magyar cégeknek. A szigorítás ugyanis egy csapásra leszámolhat az orosz piacon az elmúlt bő tíz évben elburjánzott gyógyszerhamisítással és utánzással – vázolta fel a „sarc” naposabb oldalát Marosffy László, az Egis vezérigazgató-helyettese. Szakemberek szerint optimális esetben akár 20-30 százalékkal is nőhet az értékesítés bevétele az adott társaságoknál. Messzebbre tekintve a kép még biztatóbb. A már érintett GMP standard – a mostani szigorítást is tartalmazó érvényben lévő gyógyszerstratégia értelmében – 2005-ben lép életbe. A szakma szerint több mint kétséges, hogy a piac szereplőinek zöme erre az időpontra teljesíteni tudja eme előírást. (Jelenleg rengeteg „apró” cég harcol a piacért, a Richter például 4-5 százalék körüli részesedéssel van dobogón.) Az Izvesztyija című orosz kormány közeli napilap szerint az sem zárható ki, hogy a közép-európai gyógyszergyárak az évtized végére minden tekintetben piacvezetők lesznek Oroszországban, ha elhullanak azok a cégek, amelyek képtelenek betartani az új szabályokat. S akkor még nem esett szó a legkésőbb jövőre bevezetendő exportvámról. A Richter számára ez akár előnyös is lehet, hiszen saját gyártókapacitással rendelkezik Oroszországban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik