Az ENSZ-főtitkár nem tartja elkerülhetetlennek a háborút Irak ellen és arra sürgeti Bagdadot, hogy vegye figyelembe a világszervezet kifogásait a fegyverzetellenőrökkel való együttműködés kérdéseiben. Kofi Annan – aki részt vett az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdai ülésén, amelyen Colin Powell amerikai külügyminiszter tárta információit az iraki fegyverkezésről a testület elé – úgy vélekedett, hogy még mindig nem késő elkerülni a háborút.
Az ENSZ-főtitkár megjegyezte, hogy nincs szándékában Bagdadba utazni, hogy a nagyobb mértékű együttműködést szorgalmazó üzenetét személyesen tolmácsolja az iraki vezetésnek, hiszen a hét végén Irakba látogat Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója és Hans Blix, a fegyverzetellenőrök vezetője.
Az amerikai védelmi miniszter újabb diplomáciai bakija
Egy kategóriába sorolta Németországot Líbiával és Kubával – az Irak elleni amerikai katonai fellépésben való részvétel elutasítása miatt – Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. Rumsfeld szerdán egy kongresszusi meghallgatáson egyazon csoportban említette a három országot, amelyek kizárják a háborúban való részvételt, s a háború utáni újjáépítés támogatását is.
Az amerikai védelmi miniszter beszámolójában szembeállította ezt a három országot azzal a „nem csekély számú országgal”, amely készségét fejezte ki az Egyesült Államok támogatására az Irak elleni katonai akcióban, akár csapatok küldésével is, akár támaszpont- és légtérhasználat, illetve más segítség biztosításával. Emellett még „meglehetősen nagy országcsoport” jelezte az Irak újjáépítésében való részvételei szándékát Szaddám Huszein iraki elnök hatalmától való megfosztása vagy rendszerének összeomlása után.
A védelmi miniszter a Reuters hírügynökség jelentése szerint az együttműködő országok között nem említette a Washington által terrorista kapcsolatokkal vádolt Iránt, Szíriát, Szudánt vagy Észak-Koreát.
Rumsfeld a közelmúltban tett egyik kijelentésével már nagy vihart kavart az öreg kontinensen, amikor a „vén Európa” jelképének minősítette az Irak elleni háborút ellenző Franciaországot és Németországot, azt hangoztatva, hogy a kontinens hatalmi súlypontja már Kelet-Európa felé, a NATO új és leendő tagjai felé tolódik el.
Már 150 ezer amerikai katona a Perzsa öbölben
Már 113 ezer amerikai katonát vontak össze a Perzsa-öböl térségében, s számuk a hónap közepére eléri a 150 ezret a Pentagon közlése szerint. Washingtonban szerdán azt is bejelentették, hogy az eddig Puerto Rico körzetében gyakorlatozó Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó – 75 felderítő és harci géppel a fedélzetén – az Irakhoz közeli vidékre indult, s ezzel négyre nő az Irak közelébe vezényelt amerikai repülőgép-hordozók száma.
Az Abraham Lincoln már csatlakozott a Constellation repülőgép-hordozóhoz a Perzsa-öbölben, míg egy negyedik anyahajó, a Harry Truman a Földközi-tengeren hajózik (az 1991-es öbölháborúban egyébként hat amerikai repülőgép-hordozó vett részt). A térségben lévő amerikai hadihajókon jelenleg 22 ezer haditengerész van.
Az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint eddig a csaknem 1,2 millió tartalékos közel tíz százalékát helyezték vissza aktív állományba, s csak az elmúlt hét során 17 ezer újabb tartalékos vonult be a nemzeti gárdához, a szárazföldi és haditengerészeti egységekhez, illetve a légierőhöz. Az elmúlt három hét mozgósításai – több mint 52 ezer tartalékos vonult be – az 1991-es öbölháború óta a legnagyobb ilyen jellegű katonai lépések az Egyesült Államokban. Akkor összesen 265 ezer tartalékost hívtak be, s közülük 110 ezret vezényeltek a Perzsa-öbölbe.
Bush-nak tetszett külügyminiszterének beszéde
„Mi egyértelműen úgy ítéljük meg, hogy nincs szükség a Biztonsági Tanács második határozatára” – jelentette ki szerdán Condoleezza Rice, George Bush amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója az ABC televízió Nightline programjában.
A nemzetbiztonsági tanácsadó szerint most az a fontos, hogy a nemzetközi közösség „megeméssze” azokat a bizonyítékokat, amelyeket Colin Powell amerikai külügyminiszter a Biztonsági Tanács elé tárt.
Franciaország, Oroszország és Kína több időt akarnak biztosítani az ENSZ fegyverzetellenőreinek és az erő alkalmazását egy második határozat jóváhagyásához kötnék. Rice szerint azonban realistának kell lenni, mivel akik a BT 1441. számú határozatát támogatták, (ami egyhangúlag történt), azok utolsó esélyt adva Iraknak a leszerelésére, nem pedig az ellenőrzésére szavaztak.
Rice az elnökkel együtt nézte végig a televízión Colin Powell beszédét. A tanácsadó szerint George Bush úgy ítélte meg, hogy a külügyminiszter nagyszerű munkát végzett, s cáfolhatatlan bizonyítékok elé állította a Biztonsági Tanácsot.
A NATO-hoz csatlakozni vágyó Tízek támogatják az USA-t
A NATO-hoz csatlakozni kívánó, illetve tagságra már meg is hívott közép- és kelet-európai országok tízes csoportja szerdán közös nyilatkozatban fejezte ki támogatását az Egyesült Államok Bagdaddal szembeni politikája iránt.
Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia – a NATO-ba tavaly novemberben meghívott államok -, valamint Albánia, Macedónia és Horvátország azt követően hozta nyilvánosságra közös közleményét, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában ismertette Washingtonnak az iraki fegyverprogrammal kapcsolatos bizonyítékait. Egy héttel korábban nyolc európai uniós tag-, illetve tagjelölt ország – köztük Magyarország – vezetői írtak alá hasonló tartalmú közös felhívást – emlékeztetnek a hírügynökségek.
A vilniusi nyilatkozat szerint most már egyértelmű, hogy Irak megszegi az ENSZ BT határozatait. A tíz ország meggyőzőnek értékeli Powell bizonyítékait.
