A hóborította földeken szépen áttelelt a vetés, de az enyhülés miatt tömörödött a hótakaró, ezért egyes területeken – a levegőtlenség következtében – úgynevezett hópenész kialakulása várható. Olvadáskor az is pusztulást okozhat, ha a nappali és az éjszakai hőmérséklet között jelentős a különbség – mint jelenleg az ország legnagyobb területén. Ilyenkor a talaj felső rétege, ahol a fiatal növények gyökereznek, nappal felenged, éjjel pedig megfagy, s a vékony gyökerek elszakadnak.
A Kisalföldön és Dél-Baranyában viszonylag kevés volt a hó, de az erős szél miatt a Dunántúlon is sok helyütt kopasz volt határ. Az ilyen táblákon sajnos kifagyhatott a vetés, másutt azonban biztos védelmet jelentett a vastag hótakaró – mondja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára.
Nagy Sándor, a Heves megyei földművelésügyi hivatal osztályvezetője szerint a vastag hótakaró megvédte a kifagyástól a növényeket. Különösen a mínusz 20 fokos fagyok idején volt jó hatása a hórétegnek. Egyedül a repce helyenkénti kifagyásától lehet tartani, a hófúvásokkor ugyanis a hótakaró egyes területeken elvékonyodott, és emiatt néhány helyről már jelentettek károkat. Azt azonban, hogy pontosan miként vészelték át a telet az őszi kalászosok, a hó elolvadása után lehet majd igazán látni. Hevesben emellett a belvíz kialakulásának veszélye is fennállhat, s ez ugyancsak módosíthat a kalászosok állapotán. A hivatal ezért márciusban készít a vetésekről állapotbecslést. Az osztályvezető elmondta: mindenesetre a továbbiakban az kedvezne a vetésnek, ha a hó- és jégréteg lassan olvadna föl, és a nedvesség a föld mélyebb rétegeibe jutna.
[Népszabadság]
