A Globo News brazil tv-csatorna szerint Rodrigó Janot főügyész vezette nyomozás arra jutott, hogy mindnyájan több bűncselekményt követtek el a Petrobras állami olajipari vállalatot érintő szerteágazó korrupciós üggyel összefüggésben, a többi között kartellezés, korrupció és pénzmosás róható a terhükre. Lula és Rousseff mellett négy volt munkáspárti miniszter, továbbá Gleisi Hoffmann pártelnök és szenátor, illetve a párt volt pénztárnoka ellen tett vádemelési javaslatot a főügyész. Mindnyájukat háromtól nyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik.
A brazil törvények szerint a vádemelésről a bíróságnak kell meghoznia a végső döntést.
A főügyész Lulát nevezi meg a bűnszervezet vezetőjeként és értelmi szerzőjeként a legfelsőbb bíróságnak továbbított vádindítványban, amely szerint a szóban forgó személyek 2002 és 2016 között – Lula és Rousseff elnöksége idején – követték el a vádiratban szereplő bűncselekményeket, és 1,485 milliárd reállal (122 milliárd forint) gazdagodtak meg törvénytelenül. Az ügyészség szerint Lula közvetlenül folytatott tárgyalásokat magáncégekkel, hogy pénzt szerezzen 2002-es választási kampányához, azzal az ígérettel, hogy elnökként felhasználja az állami intézményeket e vállalatok haszonszerzésére.
Lulát, aki továbbra is az ország legnépszerűbb politikusa, július közepén első fokon már kilenc és fél év börtönbüntetésre ítélték korrupció és pénzmosás vádjával. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Lula vesztegetési ügyletekből húzott hasznot a Petrobras közvetítésével, állítólag 1,1 millió dollárnak megfelelő kenőpénzt kapott közvetett formában, például a Sao Paulo államban található Guarujá fürdőhelyen lévő lakása felújítása révén. A bírósági döntés másnapján Lula bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson, miközben további négy, a Petrobras-botrányhoz köthető bírósági eljárás vár még rá.
Brazíliát évek óta a legfelsőbb vezetést átszövő botrányok sorozata sújtja. Az ügyben Lava Jato (Autómosó) fedőnéven elhíresült nyomozás kiterjedt korrupciós hálózatot tárt fel az országban, amelynek keretében építőipari cégek politikai pártoknak és befolyásos politikusoknak fizettek kenőpénzeket a Petrobras versenytárgyalásainak megnyerése érdekében.
Dilma Rousseff ellen most első ízben emelnek vádat. Őt tavaly mozdították el elnöki hivatalából a költségvetési törvény megsértése miatt. Rousseff menesztésével tavaly augusztusban véget ért a Munkáspárt több mint egy évtizedes uralma.
Rousseff helyét alelnöke, Michel Temer, a Brazil Demokratikus Mozgalom Pártjának (PMDB) képviselője foglalta el, de csakhamar ő is korrupciós botrányba keveredett, miután az idén májusban előkerült egy hangfelvétel, amelynek tanúsága szerint szemet hunyt a korrupció miatt elítélt parlamenti elnök, Eduardo Cunha megvesztegetése felett. A brazil ügyvédi kamara arra kérte a képviselőházat, hogy indítsa meg ellene is az alkotmányos vádeljárást, de ehhez az ellenzéknek nem sikerült megnyernie a kongresszus alsóházi képviselőinek kétharmadát. (MTI)
