Korábban is jelentek meg tanulmányok arról, hogy a Neander-völgyiek esetleg keveredhettek a Homo sapiens sapiensekkel, azonban genetikailag eddig nem tudtak annyira erős bizonyítékot felmutatni az elmélet igazolására, mint amelyről e hónapban a Molecular Biology and Evolution tudományos folyóiratban beszámoltak.
Damian Labuda a Montreali Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának és a CHU Saint-Justine Kutatási Központ kutatója munkatársaival meghatározta, hogy a nem afrikai emberek X-kromoszómájának egy része a Neander-völgyi embertől származik.
A tudósok szerint a két ősemberpopuláció a Közel-Keleten keveredett össze. Labuda és kollégái már egy évtizeddel korábban azonosított egy úgynevezett haplotípus DNS-darabot az emberi X kromoszómán, amit idegen eredetűnek tartottak.
A kutatók 2010-ben szekvenálták a Neandervölgyi-genomot, és akkor sikerült végre azonosítani a haplotípus eredetét. Ráadásul a Neander-völgyi gének minden kontinensen megtalálhatóak az emberekben, kivéve a Szaharán túli Afrikát.
A modern ember és a Neander-völgyiek kereszteződése lehetővé tette, hogy fajunk túlélje az Afrikán túli, zordabb, hidegebb tájak klímáját.
A Neander-völgyi ember a mai napig vitatott besorolású emberféle. Mintegy 200-250 ezer éve jelent meg és kb. 28 000 évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel egy időben és helyen. Sokáig nem tartották a modern ember ősének, hanem egy kihalt oldalágának, az emberfélék egyik kihalt fajának.
Más vélemények szerint nem faj, hanem alfaj – H. sapiens neanderthalensis – és nem kihalt, hanem keveredett az északra hatoló Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot. Az új elmélet ezt a nézetet igazolná.
