Sarah Day gyerekkora óta rajong a kőkorszakért: még egy kunyhót is összerakott magának ágakból. A fagyasztójáról pedig azt mesélte, tele van döghússal.
ősember
Az egy marokkói barlangban előkerült lelet legalább 142 ezer éves, ezzel pedig teljesen átírja azt, amit eddig az ősemberekről tudtunk.
A spanyol és görög tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon.
Új tudományág van születőben: a gleccserrégészet.
A régi Homo fajok nem voltak képesek túlélni az intenzív klímaváltozást az olyan technológiai újítások, mint a tűzhasználat vagy a kifinomult kőeszközök.
Használták az ágyak alatt rovarriasztóként a hamut, amelyben a rovarok nem tudnak könnyen mozogni, lélegezni és csípni, míg végül kiszáradnak.
A kőkorszaki norvégok szerettek veszélyesen élni: nagyon sok volt a mérgező fém az étrendjükben.
A fajok kihalása jóval azelőtt elkezdődött, hogy az emberi faj kifejlődött volna, és talán az emberelődök indították el.
Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia utolsó útjáról a körülötte talált fagyott mohák és növények árulkodnak
Könnyebben adták magukat, mint a mamutok.
Egy friss tanulmány új értelmet ad a „szeretkezz, ne háborúzz” szlogennek: fajunk nem erőszakkal sodorta kihalásba a neandervölgyi embereket, hanem sűrű párosodással magába olvasztotta.
A körülbelül ötvenezer éves csontváz az első bizonyíték arra, hogy a két különböző embercsoportnak voltak közös leszármazottaik.
A lelet cáfolja, hogy a Homo sapiens egyetlen nagy hullámban, 60 ezer éve vándorolt ki Afrikából
A kutatók nem tudják, hogy mely fajtól is eredeztethető a genetikai örökség.
A gyenyiszovai ember egy olyan emberféle, amelynek létezését három apró csontból ismerjük. Génjei viszont megtalálhatóak a pápuákban, a kínaiakban, japánokban.
A barlangrajzok kora 20 ezer évvel megelőzi a homo sapiens európai megjelenését.
Az új Marvel-film valósággal rommá verte az amerikai mozik bevételi toplistáját.
Miért kezdenek focizni az ősemberek? Interjú Nick Parkkal, a Wallace és Gromit atyjával.
A régészeket annyira összezavarta a felfedezés, hogy egy évig nem is beszéltek róla nyilvánosan.
A neandervölgyi gének sokkal nagyobb mértékben hatnak jellemzőinkre, mint eddig hittük.
Az egyik legősibb tabu, de az ősemberek óta velünk él. Most viszont kiderült, hogy nem volt túl sok értelme.
Néhány éven belül ez is kiderülhet.
A neandervölgyiekről minden bizonnyal önnek is bunkót szorongató, szőrös, nagydarab, húson élő férfiak és izmos nők jutnak eszébe? Ennél nagyobbat nem is tévedhetne.
A kérdés, mint oly sok esetben, itt is fejben dől el, a bizonyítékokat pedig a szájban kell keresni.
Címlapról ajánljuk
Orbán jobban szeret nyugaton lázadni, mint keleten csicska lenni
Tényleg őrültség népszavazást rendezni az európai uniós tagság iránti elkötelezettségéről? Bita Dániel, Nagy Gergely Miklós és Nagy József a Háromharmadban.
