A huszonegy éve, 1990. április 24-én útnak indított Hubble csillagászati műhold eddig 50 terabyte-nyi – 50 000 milliárd byte – információt gyűjtött össze, és felfedezései a planetológiától a kozmológiáig forradalmasították az asztronómiai kutatások csaknem minden területét.
“A Hubble, amely varázslatos felvételek sokaságával kápráztatott el minket, és alapvető felfedezéseket tett, űrodisszeája újabb állomásához érkezett” – fogalmazott Charles Bolden, a NASA szakembere.
Az űrteleszkóp ezúttal a Földtől 1000 fényévre levő “forró Jupitert”, vagyis a napjához közel keringő gázóriást, a HAT-P-7b katalógusjelű bolygót vette “górcső” alá. A planéta mindössze 2,2 nap alatt kerüli meg anyacsillagát, amely lényegesen forróbb, mint a Nap.
A Hubble a milliomodik tudományos megfigyelését a 3. számú széles látószögű kamerájával – Wide Field Camera 3 -végezte, amelyet a negyedik “nagyjavítás” során, 2009. május 4-én üzemeltek be.
A kamera két csatornán képes a fény érzékelésére: az egyik az UVIS csatorna a látható fény, az infravörös és az ultraibolya tartományban, a másik pedig a közeli infravörös tartományban képes érzékelni.
A színképelemzés segítségével a légkör vegyi összetételét ismerhetik meg, amelyben a vízpára nyomait kutatják. A Hubble bizonyította, hogy milyen ideális az exobolygók légkörének megfigyelésére. Izgatottan várják a NASA tudósai, hogy mit is tudhatnak meg a bolygóról, ám az eredményekre még több hónapig várni kell.
A vizsgált bolygó neve névében a HAT, vagyis a Hungarian Automated Telescope arra utal, hogy a planétát a Bakos Gáspár vezetésével létrehozott HATNet földi telepítésű automata távcsőhálózattal fedezték fel.
A sorszám a hálózat hetedik exobolygó-felfedezését jelöli, a b betű pedig az adott csillag elsőként megtalált bolygóját. A planétát a Kepler bolygóvadász űrteleszkóp is vizsgálja, ezért Kepler 2b jelzést is kapta.