1. A laktózmentes tej tehenet sem látott még
Tévedés. A tejcukorérzékenyek vékonybelében kevesebb laktáz enzim található, ezért számukra nehézséget okoz a laktóz bontása. A laktózmentes tej csak annyiban különbözik a többitől, hogy a benne található tejcukrot a gyártástechnológia során bontják, így a mentes tej a folyamat során keletkező glükózt és galaktózt tartalmazza. Az eljárástól nem kell félni, pont ugyanaz történik, mint egy egészségesen működő, laktáz enzimet termelni képes emésztőrendszerben.
2. Aki gluténérzékeny, annak biztosan puffad a hasa
Tíz éve, amikor végeztem az egyetemen, még egyféle gluténérzékenységről beszéltünk, kizárólag gasztroenterológiai tünetekkel: hasmenés, puffadás, fogyás, a bélbolyhok pusztulása. Mostanra ez a szemléletmód megváltozott, 8-9 fajta érzékenységet tart szám a tudomány
– mondja Barcza Zsuzsanna dietetikus.
A klasszikus cöliákia mellett létezik az atípusos, ahol nem az emésztőrendszeri tünetek dominálnak, hanem például bőrtünetek, fáradtság, vérszegénység és így tovább. A látens, azaz lappangó cöliákia esetében a boholykárosodás nem mindig egyértelmű, sok esetben gluténtartalmú étrend mellett sem számottevő, de panaszok vannak, míg a csendes cöliákiát bár minden laborvizsgálat igazolja, a betegnek nincs semmi tünete – mond egy-két példát a rejtélyes állapot válfajaira a szakember. Sőt, a glutén hatására kialakuló antitestek miatt akár neurológiai tünetek is jelentkezhetnek a pácienseknél, például memóriaromlás, lelassult gondolkodás, de előfordulhat, hogy együtt jelenik meg cukorbetegséggel vagy kötőszöveti gondokkal. A különféle altípusok tehát változatos tüneteket produkálnak, ezért a fenti kijelentés a tévhit kategóriába sorolható.
3. Mindenki jobban jár, ha laktózmentes élelmiszereket fogyaszt
A laktózmentes tejről nem állíthatjuk, hogy egészségesebb lenne, mint a klasszikus társai. Az alapján kell megítélnünk, fogyasztanunk és vásárolnunk, hogy van-e intoleranciánk vagy nincs.
Egy olyan családban viszont, ahol van laktózérzékeny gyerek vagy felnőtt, érdemes otthonra az alapvető termékekből laktózmenteset vásárolni. A mentes életmódra való berendezkedés megkönnyíti az érzékeny családtagok életét, mert biztosan nem fognak mellényúlni a hűtőben, és a készételekbe sem kerül véletlenül hagyományos vaj vagy tejföl. Egy egészséges szervezetnek bőven elég minimális laktózzal találkozni, mondjuk a munkahelyi kávézások alatt vagy a közeli étteremben, ahová hétköznap ebédelni jár
– tanácsolja a dietetikus
4. A szőke, fehér bőrű emberek gyakrabban szenvednek gluténérzékenységtől
Furcsa, de ebben van igazság. Természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki, aki külsőre skandináv típusú, feltétlenül cölikáliás lesz, aki pedig kreol bőrű és barna szemű, az biztosan megússza. A kutatások azonban egyre inkább azt támasztják alá, hogy a genetikának köze van a különféle allergiákhoz, érzékenységekhez. Bár ez sem törvényszerű, de egy gluténérzékeny szülőnek nagyobb eséllyel lesz gluténérzékeny a gyerekük.
5. Ha rosszul vagy a tejtől, vegyél laktózmentes termékeket, és minden megoldódik!
Így van, de csak akkor, ha tényleg a tejcukorral van problémád – figyelmeztet a szakember.
Sokan számolnak be arról, hogy ha tejterméket fogyasztanak, akkor diszkomfortérzetük van, puffad a hasuk, hasmenéstől szenvednek, ezért inkább nem fogyasztanak tejtermékeket, vizsgálatra viszont nem mennek el.
Ez a legrosszabb, amit tehetünk, ugyanis így nem tisztázott, hogy pontosan mi áll a panaszok hátterében, laktózérzékenység vagy tejfehérje-allergia. A kétféle probléma tünetei nagyon hasonlóak lehetnek (bár a tejallergia gyakran okoz bőrkiütéseket is), de utóbbi esetén komoly életmódváltásra, a tejtermékek teljes kiiktatására van szükség. A tejfehérjét a laktózzal szemben nem lehet a gyártástechnológia során kivonni a tejtermékekből, és már egy kis mennyiség kiválthatja a túlzott immunválaszt.
Ha nem vagyunk tisztában a pontos diagnózissal, akkor megvonhatunk magunktól értékes ásványi anyagokat, vitaminokat. Amíg a laktózérzékenyek bizonyos tejtermékeket, például kemény sajtokat fogyaszthatnak, addig az allergiások számára nincs kivétel. Sőt, vásárlás közben is nagyon körültekintőnek kell lenni, mert a tejfehérjét (a laktózhoz hasonlóan) nagyon sok ételben, felvágottakban, konzervekben, rágcsálnivalókban, csokoládékban és gyógyszerekben használják adalékanyagként.
6. A gluténmentes diétát az egészséges szervezet is meghálálja
Nem lehet egyértelműen megválaszolni ezt a kérdést, így azt is nehéz eldönteni, hogy a kijelentés tény vagy tévhit. Elméletileg, ha valaki nem gluténérzékeny, vagyis a szervezetének a gluténnel szemben nincs negatív válaszreakciója, akkor azt mondjuk, hogy számára a glutén önmagában nem káros – mondja a dieteikus, majd hozzáteszi: azért nem ennyire egyszerű a képlet.
Egyre több olyan kutatás, kísérleti eredmény lát napvilágot, ami alapján sejthető, hogy a túl nagy mennyiségű glutén az alapvetően egészséges emberi szervezetre sincs jó hatással.
A gluténtartalom (ellentétben a tej laktóztartalmával) nem állandó jellemzője a gabonáknak. A középkor előtt termesztett gabonafélék sokkal kevesebb glutént tartalmaztak, mint a ma elterjedt fajták. Később viszont rájöttek, hogy a kenyér minősége szempontjából a legfontosabb molekula vitathatatlanul a glutén, mert az határozza meg a pékáruk belső szerkezetét és textúráját, valamint a nyers tészta gyúrhatóságát. A nagyipari gabonatermesztés során ezért egyre inkább olyan búzafajtákat kezdtek termeszteni, amelyekből könnyebb és rágósabb tésztájú, és ennek megfelelően egyre több glutént tartalmazó kenyeret lehetett sütni. A glutént ráadásul használják adalékanyagként, ételízesítőkben, joghurtokban, készételekben, és a virsliben is.
Mindent elsöprő bizonyítékkal egyelőre nem tudott előállni az orvostudomány, de azt feltételezik, hogy a nagy mennyiségű glutén állhat sok rejtélyes autoimmun betegség, mint a pajzsmirigy alul működés, a hashimoto szindróma, vagy az inzulin-rezisztencia hátterében – magyarázza Barcza Zsuzsanna.
A nagy mennyiségben fogyasztott glutén lejutva a vastagbélbe meg tudja változtatni a bélflóra minőségét, a baktériumtörzsek összetételét, ami az egész szervezetünk működésére kihatással van. A baktériumok katalizálják bizonyos hormonok, enzimek működését, amelyek aztán elképzelhető, hogy autoimmun állapotokhoz vezetnek.
7. A laktózérzékenység a 21. század betegsége
Valóban érdekes kérdés, hogy régen miért volt jóval kevesebb laktózérzékeny ember, amikor elődeink talán még több tejet fogyasztottak nálunk.
A dietetikus kiemeli, hogy a tej cukortartalma nem változott az elmúlt 100 évben, úgyhogy a megemelkedett betegszám két dolog miatt lehet:
Egyrészt a mai szűrővizsgálatok pár tíz évvel ezelőtt még teljesen elérhetetlenek voltak, nem tudták pontosan kimutatni, hogy mi is az a laktózérzékenység. Ha nincs diagnózis, akkor tűnhet úgy, hogy kevesebb az érintett személy. A másik ok a környezeti ártalmak sokasodása lehet, hiszen, bár a panaszokat a tejben lévő cukor okozza, a probléma gyökere a bélflóra felborulásában rejlik. Ez utóbbit pedig számtalan dolog okozhatja, például a levegő vagy a föld károsanyag-tartalma, az elfogyasztott adalékanyagok, a gyógyszerek, vagy bármilyen külső hatás, ami az emberi szervezetet amortizálja.
8. A lisztérzékenység “kinőhető”, ezért a diéta idővel elhagyható
Sajnos a laktózintoleranciával ellentétben ez nem igaz. A gluténmentes diétát egész életen át következetesen be kell tartani, ami nagyfokú odafigyelést igényel, különösen egy nyári strandolás, kirándulás vagy vakációzás alkalmával. Ráadásul a speciális lisztkeverékek és a készételek lényegesen drágábbak a hagyományos élelmiszereknél, és beszerzésük, különösen a kisebb településeken, mind a mai napig nehézkes. Jó hír viszont, hogy a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest ma már örvendetesen gyarapodott a gluténmentes termékeket gyártó és forgalmazó nagy- és kiskereskedők száma hazánkban is.
9. A gluténérzékenyek örökre búcsút mondhatnak a finom ételeknek
Ahogy az előbb említettük, gluténmentes diétát tartani komoly tudatosságot kíván. Ám ha átgondoljuk, melyek azok az alapélelmiszerek, amelyek glutént tartalmaznak, és melyek azok, amik szabadon fogyaszthatók, hamar fellélegezhetünk.
Ha ügyelünk arra, hogy ételeinket friss alapanyagokból készítsük, már ki is zártuk a feldolgozott élelmiszereket (konzervek, levesporok, gyorsételek), mint veszélyforrást. Ezek az élelmiszerek nemcsak nagy eséllyel tartalmaznak glutént, de az egyébként egészséges szervezet számára is nemkívánatos összetevőkben gazdagok (például rejtett zsírok, színezékek, ízfokozók)
– hangsúlyozza Barcza Zsuzsanna.
A friss zöldségek, gyümölcsök, a tőkehúsok, a natúr tejtermékek, a száraz hüvelyesek és megannyi gabona eleve gluténtól mentesek, ráadásul egészségünk megőrzését elősegítő, hasznos tápanyagokat tartalmaznak – teszi hozzá a szakember.
Tévhit tehát, hogy a gluténmentes diéta mindig egyoldalú, unalmas és íztelen. Talán nincs is olyan étel, amelyet ne tudnánk elkészíteni friss alapanyagokból, zöldfűszerekkel ízesítve, gluténmentes változatban. Néhány alapanyag helyett (pl. búzaliszt) ugyan gluténmentes alternatívát kell keresnünk (pl. lenmagliszt), de cserébe a végeredmény nagy eséllyel nemcsak gluténmentes lesz, hanem egészségesebb is, mint az eredeti recept alapján készülő étel.
