Pont került a magyarországi bundaügy egyik szálára. A REAC-éra. 2011 őszén a korábban meggyanúsított S. László, H. Gábor után Aczél Zoltán, a Haladás vezetőedzője (a REAC és a Siófok korábbi trénere) volt az első igazán nagy név a magyar futball bundatörténetben.
Aztán 2012. február 28-án a második vonalban szereplő rákospalotai együttesből hat egykori és jelenlegi játékost állítottak elő és gyanúsítottak meg a fogadási csalásokkal kapcsolatban. Ez az úgynevezett REAC-ügy, amely napvilágra kerülése után pár nappal a labdarúgócsapat klubigazgatója, a 47 éves Kutasi Róbert mélybe vetette magát egy budapesti toronyház tetejéről és szörnyethalt.
Az érintett REAC-labdarúgók közül E. Károly és K. Vince a magyar válogatottban is megfordult.
Ami viszont elmondható, jogerősen bizonyságot nyert, hogy nem csak városi legenda volt az NB I-es labdarúgó-mérkőzések és az utánpótlás-bajnokik manipulálása.
A tizenhét REAC-gyanúsított közül tizenötöt büntetett meg a Fővárosi Ítélőtábla, míg Nyerges Krisztiánt, és a hétszeres válogatott Torma Gábor ellen elévülés miatt ejtette a vádakat.
- A magyarországi fogadási ügyet irányító K. Zoltán első és L. Mátyás másodrendű vádlott hatrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés vétségében bűnös, s esetükben az Ítélőtábla helyben hagyta az első fokú ítéletet.
- A korábbi kétszeres válogatott újpesti labdarúgó, E. Károly halmazati büntetését egy év börtönre – két évre felfüggesztve –, valamint 200 ezer forint pénzbüntetésre, a hivatásos labdarúgói sportolói foglalkozástól két évi eltiltásra súlyosbította.
- K. Balázs halmazati büntetését egy év börtönre – két évre felfüggesztve –, 450 ezer forint pénzbüntetésre, a hivatásos labdarúgói sportolói foglalkozástól három évi eltiltásra változtatta.
- P. Tibor halmazati büntetését egy év börtönre – két évre felfüggesztve –, továbbá 100 ezer forint pénzbüntetésre, a hivatásos labdarúgói sportolói foglalkozástól két évi eltiltásra súlyosbította.
- A. Zoltánra, a REAC korábbi vezetőedzőjére kiszabott első fokú ítéletet – egy év börtön hat hónapra felfüggesztve, valamint 100 ezer forint vagyonelkobzás – helyben hagyta az Ítélőtábla.
A tanács elnöke indokolásában úgy fogalmazott:
A munkaszerződések, az amatőr sportolói szerződések és sportszerződések mindegyike megfogalmazta a munkavállaló hivatásos sportoló, amatőr sportoló esetén kötelezettségként, hogy szakértelemmel kell elvégeznie sporttevékenységét a tőle elvárható legmagasabb szintű teljesítmény kifejtésével. A vesztegetést elfogadó vádlottak nem a fenti szabályok szerint jártak el, mert a pályára lépve, az általuk tanúsított, összehangolt magatartásukkal szándékosan az ígért vagyoni előny megszerzése érdekében a mérkőzések elvesztésére törekedtek.
Az ítélet jogerős.