A budapesti vizes-vébé 5 milliárd forint összértékű állami tendereit is elnyerő Trinity International Communications és a Young&Partners tulajdonos-ügyvezetője, Kuna Tibor egy, a napokban a Trend FM-en sugárzott rádióinterjúban azt mondta, tárgyalásokat kezdett egy vevőjelölttel, aki megvásárolná a cégcsoportját.
A Szijjártó Péter barátjaként ismert Kunával a beszélgetés második részében épp arról esett szó, hogy a Trinity International Communications és a Young&Partners tulajdonos-ügyvezetője idén először szerepelt a száz leggazdagabb magyar listáján 8 milliárdra taksált vagyonával, méghozzá a 97. helyen, amikor Kuna közölte, hogy tárgyalásokat folytat a cége eladásáról.
Nem gondolom, hogy nálam mindössze 96 gazdagabb ember létezne. Azzal együtt kifejezetten szerencsés most a listán szerepelni, mivel épp abban a helyzetben vagyok, hogy a tengerentúlról bejelentkezett egy komoly vevőjelölt, akinek felkeltette az érdeklődését a Trinity.
Kuna ezek után elmondta, hogy a tavalyi évben 880 millió forint osztalékot vettek ki a cégükből a 2015-ös eredmények alapján. Úgy gondolja, hogy ha ezt az összeget megnézzük, akkor messze van a lap által becsült vagyon, épp ezért feltételezi, hogy a cége értékét tartják ennyire.
Erre mondom én azt, hogy jól jött ez a lista, nem várt segítség, amikor az ember cégét meg akarják venni.
Megkönnyezné, ha szakítanának Szijjártóval
Kuna hozzátette, alapvetően egyébként nem állt szándékában eladni a céget, de azonosul azzal a gondolattal is, hogy akkor kell valamit eladni, amikor vinnék. Ezért folytatódnak a tárgyalások az eladásról. A riporter erre azt mondta, „mindenki azt gondolja”, hogy azok a megbízások, amelyekhez a Trinity és a Young&Partners hozzájut, Kuna Tibor személyéhez köthetők, így kérdés, mennyit érne a cég nélküle. Kuna erre úgy reagált, hogy a cégcsoport több mint 100 kitűnő kollégából áll, ezért ha valakit kivesznek belőle, akkor a várfal még megmarad. A cégvezető ezek után maga hozta szóba barátságát Szijjártó Péter külgazdasági miniszterrel, amiről azt mondta, a miniszterrel kötött barátság és a cége állami megbízásai között nincs összefüggés. Állította, a külgazdasági minisztériumtól olyan kevés a munkájuk, hogy az kerekítési hibahatáron belül van. Kuna egyébként biztos benne, hogy a miniszter még sohasem emelte fel a telefont a cég, illetve Kuna érdekében.
A miniszter úr soha nem tenne ilyet.
Kuna ugyanakkor nem tagadta, hogy főleg állami megbízásoknak is köszönhetik a sikereiket. Ez azonban azért van – mondta – mert évekkel ezelőtt erre a piacra kitalált egy terméket. Kuna állította, ha esetleg összeveszne Szijjártó Péterrel, semmi nem történne a cég szempontjából, továbbra is kapna állami megbízásokat, bár azért elmorzsolna néhány könnycseppet, mert nagyon jó barátot veszítene el vele.
A vizes-vébére elnyert 5 milliárdról
A beszélgetés első felében főleg a vizes-vébé kapcsán elnyert 5 milliárdról esett szó. Kuna elmondta, hogy ez az összeg két közbeszerzésből tevődik össze, az egyik kommunikációs munkákra, a másik rendezvényszervezésre vonatkozott. Előbbi 2 milliárd, utóbbi 3 milliárd forint értékben valósul meg. A rendezvényszervezésre vonatkozó rész a vébé előtti felvezető rendezvényekről szól, amivel a világbajnokság iránti érdeklődést kívánják felkelteni. Roadshow-szerűen járják az országot, ahol sportolókkal lehet találkozni, emellett egy 37 napig tartó, szűnni nem akaró fesztivált szerveznek. Szurkolói zónákat építenek, ahol a szurkoláson kívül koncertek, szórakoztató programok és előadások is lesznek minden nap. Ilyen helyszínből Budapesten kettő, Balatonfüreden egy lesz, és nagy tömegek kiszolgálására készülnek. Emellett már nem aktív (master) sportolók részvételével is szerveznek egy kiegészítő programot.
A program még nem véglegesedett
Kuna azt mondta, hogy az összegben minden, a rendezvény megvalósulásához szükséges költségelem benne van, tehát a fellépők, a technika és az őrzés ára is. Az ügyvezető épp ezért fájlalja, hogy a sajtó úgy tálalja, mintha ekkora összeggel gazdagodnának ténylegesen. Kuna ugyanakkor azt is mondta, egyelőre nem tudja tételesen bemutatni, hogy pontosan mikor és mire megy majd a pénz, mivel a program még most sem végleges, addig pedig nem akarnak róla kommunikálni. Amint azonban véglegessé válik a program, állítólag kommunikálni fogják.
Megéri az állami cégek büdzséjéből támogatott meccsnézés?
Arra a kérdésre, hogy nem egy komoly fesztiválszervező cég van az országban, mégis rendre őket bízzák meg, ha az állam a megrendelő, Kuna azt mondta, nekik komoly és egyben a legnagyobb referenciájuk a tavalyi futballsziget a Margitszigeten. Ez 90 ezer embert szolgált ki összesen 30 napig, a 2016-os Európa-bajnokság ideje alatt. Kuna ugyanakkor elismerte, hogy a rendezvény helyszínét túlságosan alulméretezték, de ennek oka a vártnál időnként jóval nagyobb érdeklődés volt. Szerinte a futballsziget a bizonyítéka annak, hogy rendelkeznek azzal a szakértelemmel, hogyan kell egy szurkolói zónát üzemeltetni. A riporter ezek után rákérdezett, hogy az eseménynek olyan állami cégek voltak a támogatói mint a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Villamos Művek (MVM), miért éri meg állami cégek büdzséjéből elkölteni 400 milliót meccsnézésre. Kuna erre konkrét szám említése nélkül azt mondta, a Szerencsejáték Zrt. tavaly hatalmas forgalmat bonyolított le, amikor kitelepült egy fogadóirodával. “Oda kell menni, ahol a szurkolók vannak, a Szerencsejáték Zrt.-nek jól felfogott üzleti érdeke, hogy jelen legyen.” Kuna szerint más eset az MVM. Magyarország legnagyobb állami cégéről van szó, melynek kötelessége, hogy a társadalomnak visszaadjon olyan dolgokat, amelyek egyébként nem jöhetnének létre, illetve meg kell mutatni saját magát, mert ha ezt nem tenné, akkor az egyszerű ember nem érzékelné, hogy ezek működő cégek. A mindebben anyagilag persze igencsak érdekelt cégvezető szerint egyébként azért a futballt támogatta az állami cég, mert az nagyon nagy érdeklődésre számot tartó sportág, a futballsziget pedig hatalmas kohéziós élmény volt. Aki azt mondja, hogy az állam ne költsön ilyesmire, bődületes butaságot mond – folytatta, bár azt elismerte, hogy például a
A központosított kommunikációnak is ők a nyertesei
Ami a kommunikációt illeti, erre 3 milliárd forintos közbeszerzést nyertek el. Ebben itthoni és külföldi reklámvásárlások is vannak. Kuna elmondás alapján azért nyerték el az állami reklámköltéseket intéző Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderét, mert ők voltak a legfelkészültebbek, illetve a tender összetettsége miatt rengeteg mindent kellett megtenni magáért az indulásért is. A központosított reklámfelület-vásárlás mellett szól szerinte, hogy így nem kell minden egyes kommunikációt külön-külön versenyeztetni, mivel az túlságosan megakasztaná a folyamatokat. A tenderen három cég nyert, és ez a három cég versenyez ezután egymással. A vizes-vébé kommunikációs megbízását azért nyerték meg, mert ők adták a legjobb árat a három versenyző közül – hangoztatta Kuna, aki ugyanakkor tagadta, hogy késve indították el a vizes-vébé kommunikációját. „Mihez képest?” – kérdezett vissza, majd arról beszélt, hogy a program felépítése egy imázsépítő kampánnyal indult, hogy elültessék a fejekbe, hogy lesz a rendezvény. Ám februárban azt kommunikálni, hogy július 29-én mit érdemes csinálni, nincs értelme. A riporter szerint viszont egy külföldi vendég szempontjából akár már a január-februári kommunikáció sem túl korai, hiszen le kell szerveznie az utazást, illetve úgy kell szerveznie a nyarát. Kuna azonban vitatta ezt, ugyanis ha valaki rajongóként eldönti, hogy elmegy a bajnokságra, az menni is fog, ezért neki majdnem hogy felesleges kommunikálni. Az a tömeg viszont nagyon összeszűkül, amely azért jön Budapestre, mert lesz itt egy vizes-világbajnokság, de amúgy alapvetően nem rajongója ennek a sportnak. Aki pedig egyébként jönne Budapestre, el is látogat ide, azt itt kell meggyőzni arról, hogy ezt a programot válassza. Ezt azonban az utolsó pillanatban kell megtenni, nem pedig az év elején. Kuna azt mondta, nem igaz, hogy a FINA a kommunikációval kapcsolatban bármit kifogásolt volna, sőt, körülbelül két hete itt volt a vezérkar, és elégedetten nyilatkoztak. Kuna megemlítette, hogy a verseny szervezőjének van egy együttműködése a CNN-nel, de azt is inkább imázsépítésre használják, mivel inkább Budapestet, Magyarországot érdemes bemutatni.
Azért kell 3 milliárd a kommunikációra, hogy sok ember eljöjjön
A riporter felvetésére, hogy mire kell a 3 milliárd forint, hiszen az hatalmas nagy pénz, Kuna azt mondta, arra, hogy sok ember eljöjjön az eseményekre. Kuna szerint a kommunikációnak elsősorban Magyarországon belülre kell irányulnia. A riporter azonban némi ellentmondást vélt felfedezni abban, hogy az emberek maguktól is jönnének és abban, hogy 3 milliárdért kell kampányt indítani a megszólításukra. A cégtulajdonos viszont úgy látja, ha összehasonlítjuk más világversenyekkel, akkor a budapesti vébére fordított összeg nem kirívó, sőt alulról harapdálja a középmezőnyt. Belföldi irányba nagyon is kell a kampány, Magyarországon minden egyes embernek el kell mondani, hogy jöjjön el, és akkor sincs baj, ha nem fér be az arénába, mert ezért lesznek a szurkolói zónák. Ez külön kampányt is fog igényelni.
A kampány 75 százaléka belföldre irányul
Kuna elárulta, hogy a 3 milliárd forint értékű kampányból körülbelül 75 százalék belföldi költés, míg 25 külföldi. Külföldi médiumok között a már CNN hírcsatornát nevezte meg legfontosabb médiumként. Az összes többi hirdetés inkább online, aquatic témájú szakmai portálokon jelenik meg. A médiamixre egyébként Kunáék csak egy javaslatot tettek. Főleg olyan szakmai helyeken hirdetnek, amit a FINA jónak látott. A befelé irányuló kampányra is tettek egy médiamix javaslatot, de alapvetően a végén a Bp2017 Nkft. döntött a médiamixről.
Miért a Ripostnál hirdet az állam?
A riporter ezek után rákérdezett, hogy az állami cégek miért választják a kormányhoz közelálló, jobboldali médiumokat, például miért futtatnak hirdetési kampányokat a Riposton.
Ez a mi javaslatunk volt, azért javasoltuk, mert Magyarországon erősen bulvárfogyasztó a társadalom
– ismerte el Kuna, majd hozzátette:
Próbáljanak meg indítani egy közéleti lapot, jóval kínkeservesebb lesz, mintha bulvárlapot hoznának létre. De ugyanúgy hirdetünk például a Blikkben is, nem is keveset
A riporter erre azzal válaszolt, hogy a Blikk védhető, mert annak látogatottsága sokszorosa a Riposténak. Kuna erre azt mondta, hogy ők szakmailag indokolt helyeken hirdetnek, ahol jó találati aránnyal tudják elérni a célcsoportot. A cégvezető egyébként hozzátette, hogy a kampányaikat hirdetik a Népszavában is, mert van olyan olvasója a lapnak, akit máshol nem lehet elérni, márpedig ők elérésmaximalizálásra törekszenek. Ők egyébként száznál is több médiumban hirdetnek.
Belevág az építőiparba is
Az interjúban az is elhangzott, hogy Kuna építőipari céget is alapított nemrégiben. Az ötletet az adta, hogy körülbelül fél évvel ezelőtt elnyertek egy ingatlanfejlesztési kommunikációs projektet az Amerikai Egyesült Államokban, Floridában. Ennek a fejlesztésnek a megismerése során azt látták, hogy az értékesítés sikere nagyban múlik a kommunikáción. Ekkor kezdtek el gondolkodni azon, hogy mi lenne, ha nem csak kommunikálnák a terméket, de ők maguk gyártanák is azt. Ma még nem gondol ezzel nagy megindulást, de szeretné az amerikai tapasztalatait idehaza is hasznosítani. Egyébként egy nagyon speciális lakópark építéséről van szó. A projekt egyelőre a cég bejegyzésénél tart.
A riporter arra is rákérdezett Kunánál, mi az oka annak, hogy idén épp hogy csak felfért a Marketing&Media legmeghatározóbb médiaiparági szereplőket tartalmazó TOP50 listájára, amikor korábban még meghatározó helyen volt. Kuna erre azt mondta, maga sem érti a dolgot, ahogy azt sem értette, egy évvel korábban miért volt annyira elől a listában. Önmagát nem tudja elhelyezni a listán, mivel a listát annak módszertana miatt nem tartja igazán hitelesnek, illetve nem látja értelmét a jelen formájában.
