Az ügyben szereplő, budapesti székhelyű cég főtevékenységként információ-technológiai szolgáltatás nyújtásával foglalkozott.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011 márciusától kezdődő határidővel olyan uniós pályázatot írt ki, amelynek célja vállalkozások technológiai innovációs tevékenységének támogatása volt.
A vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja – a cég vezetője – a társaság nevében 2011 októberében a támogatás elnyerése érdekében pályázatot nyújtott be, amely szerint a megvalósítani kívánt projekt célja egy szoftver – logmenedzsment-alkalmazás – fejlesztése. A vádlott a projekt megvalósulási helyszíneként egy debreceni címet jelölt meg.
Az elsőrendű vádlott célja a vád szerint a támogatás jogosulatlan megszerzése volt. A vádlott által irányított cég a támogatási szerződésben vállaltakkal ellentétben, a pályázat szerinti fejlesztői munkát eleve nem Debrecenben, hanem Budapesten végezte. A vádlott a helyszíni ellenőrzést végzők megtévesztése érdekében bérelt ugyan irodahelyiségeket, ezek azonban teljesen alkalmatlanok voltak a projekt megvalósítására. Szintén a megtévesztés érdekében, a debreceni munkavégzés igazolására valótlan tartalmú jelenléti íveket is készítettek.
Mindemellett a cég vezetője – a másod-, és harmadrendű rendű vádlott, mint alvállalkozó cégek képviselőinek közreműködésével – a támogatási összeg felhasználásának látszólagos igazolására valótlan tartalmú okiratokat (fiktív számlákat, teljesítésigazolásokat, valótlan tartalmú átadás-átvételi jegyzőkönyveket) használt fel.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kezdeményezett vizsgálatot a cég tevékenységével, illetve a nevükben benyújtott pályázattal kapcsolatban, megállapításait pedig 2015 novemberében küldte meg a Legfőbb Ügyészségnek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által lefolytatott nyomozás eredményeként a Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
