Kultúra

Ezekkel az üdítőkkel álltunk ellen a Nyugat cukros löttyeinek

Reklámplakátok és címkék a XX. századból, amikor mindenki Coca-Colára vágyott, de sokáig csak Bambit kaphatott.

A különböző gyümölcsök ízét nyújtó, vagy éppen kóladió-alapú üdítők már a századfordulón uralták a világ fejlett országait, a második világháború után a vasfüggöny mögé került Magyarországon azonban csak évtizedekkel később találkozhattunk a kor legismertebb italaival. Hazánkfiai azonban egyáltalán nem voltak restek, így nálunk is megjelentek az egészséges életmóddal nem épp jó barátságot ápoló gyümölcsös üdítők, valamint szörpök.

A Coca-Cola végül az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatkozott be a vasfüggöny mögötti népeknek – sőt, a nagy siker miatt rendőröknek kellett oszlatnia a kóstolóra összegyűlt tömeget –, gyártása pedig a következő évben meg is indult a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai gyárában, sőt, az évtized végére a Pepsi is megérkezett, de a legnépszerűbb cukros üdítőkre – így a hazánkban csak a kilencvenes években feltűnő Fantának – még hosszú éveket kellett várnunk. A rendszerváltás koráig ennek köszönhetően egy egész sornyi kis üdítőgyár próbálta megszerezni a piac minél nagyobb szeletét, hogy ők juttathassák el a legtöbb magyar fiatalt a fogorvosi székig.

Most bemutatjuk a XX. század legismertebb, vagy épp legérdekesebb magyar italát, melyek közül néhányat talán még Önök is eredeti formájában kóstolhattak.

A Dietrich és Gottschlig Likőr-, Rum- és Cognac Gyár félig meghámozott narancsos (?) logóval operáló Dit-Got Fruttijának címkéje a húszas évekből

Az ugyanekkor megjelent Legfinomabb Hegyi Gyógy Málnaszörp – a névbe foglalt gyógy szó biztosan megsokszorozta a pengőket!

Meinl-féle gyümölcsszörpök, 1935

A titokzatos Dr. Gorzó csodája, a málna és citromízű Karacsin jégfröccs

Az 1947-ben a Hazai Szikvízüzemben megszületett Bambi az államosítás után már erdeigyümölcsös verzióban is jelentkezett: ez volt az Erdei Bambi, amit a lenti, ötvenes évekbeli címke tanúsága szerint a medvék is előszeretettel fogyasztottak

A Kőbányai Sör- és Malátagyár somból készült itala, az ötvenes években két forintért árult Som-Gyöngye

Málna-Gyöngye, 1950-es évek

A csatos üveges Hüsi, Budakeszi csillaga a hetvenes évekből

A Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat szörpjei, melyek aztán Szobiként váltak a magyar piac részévé

Szőlőléből üdítő? Ez a Kitűnő! – a Vitis reklámlapja 1974-ből

A Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat üdítői, a Margitszigeti ásványvíz, az Erdei Bambi, a Bambi és a Gyömbér reklámja az 1970-es évek derekáról

“1/2 kg narancsnak megfelelő, 12 dkg natúr gyümölcslevet tartalmaz a görög alapanyagú családi üdítő az “Olympos” Orange 4=1″

Az 1973-ban a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének laboratóriumából kiszökött Márka szőlő, az első, teljes egészében magyarországi alapanyagból született ital, valamint különböző ízesítésű társai

Az idősebb generáció leginkább reklámszövegei miatt emlékszik a Márkára, ezek közül a legjobban egyértelműen az Itt a Márka! Itta már ma? égett be a köztudatba

De a Sztár sem sokkal maradt le a trónról, köszönhetően a citromos és narancsos ízesítésnek, valamint a Colának és a Toniknak

És nem feledkezhetünk meg az 1971-ben született Traubisodáról sem, ami az évtized közepén járatta csúcsra a magyar plakátművészet hippihullámát

A Kristály keserű 1980-as piacra dobására készült villamosplakát

A Borsodi Sörgyár grape fruit (így, különírva) üdítőjének címkéje a nyolcvanas évekből

Az Izsáki Állami Gazdaság 1980-as évekbeli túlélését garantáló Éden üdítők

A rendszerváltás során aztán lassan magánkézbe kerültek az állami gazdaságok, és bezártak az üdítőgyárak, bár néhányuk – így a Traubisoda, valamint a Márka – ma már újra aktív.

A fotók a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményéből, illetve a Pest-Budai Árverezőház archívumából származnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik