Enyedi Zsolt örül annak, hogy a köztársasági elnök ellátogatott az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumába, a rektorhelyettes volt iskolájába és ott válaszolt a diákok kérdéseire, de sajnálja, hogy az államfő több fontos kérdésben félretájékoztatta hallgatóságát.
Ezért a közösségi oldalán tette helyére a dolgokat Enyedi. Áder előadásában három CEU-t említett (Kósa Lajos Fidesz-frakció volt, hogy már négyet is mondott), de a rektorhelyettes szerint intézményük két egységből áll, az amerikai akkreditáltságú CEU-ból és a magyar akkreditáltságú KEE-ből.
Mindkét egység oktat. Nem felel meg tehát a valóságnak, hogy Magyarországon csak a KEE folytat képzéseket, a CEU pedig nem. A képzéseknek négy ismérve van: diákok, programok, oktatók és épületek. (1) Diákjaink mindegyike beiratkozik a CEU-ba. (2) A programok hetven százalékának csak CEU-s akkreditációja van. (3) Valamennyi oktató munkaszerződésében szerepel, hogy részt kell venniük a CEU oktatási tevékenységében és egy részüknek csak CEU-s munkavégzésre vonatkozó szerződése van. (4) Az épületek és egyéb oktatási eszközök a CEU használatában is állnak.
Nem felel meg
Enyedi szerint az sem felel meg a valóságnak, hogy a KEE akkor is minden gond nélkül folytathatja jelenlegi tevékenységét, ha a CEU-nak távoznia kell, ugyanis szerinte a CEU és a KEE infrastrukturális, oktatási és kutatási szempontból is szerves egységet alkotnak.
Az az állítás, hogy egyes nyugati országok szabályozása szigorúbb, mint a magyar, félrevezető. A magyar szabályozás létező intézményeket lehetetlenít el. Nem tudok olyan másik nyugati országról, amely létező, törvénytisztelő és tekintélyes egyetemeknek az országból való kiszorításához vezető törvényeket hozott volna.
Amikor Áder a CEU rektorát, Michael Ignatieffet idézte, Enyedi szerint Áder azt a félrevezető benyomást keltette mintha a rektor azt állította volna, hogy az egyetem magyarországi működését semmilyen veszély nem fenyegeti. A valóság ezzel szemben az, hogy Ignatieff csak azt mondta, az egyetem nem fog megszűnni, valamint azt állította, hogy ragaszkodnak Budapesthez.
Azt nem mondta, hogy bármit hajlandók vagyunk elfogadni azért, hogy jelenlegi helyszínünkön maradhassunk. Azt gondoljuk, hogy az igazság a mi oldalunkon van, és azt reméljük, hogy maradni fogunk, annak ellenére, hogy a kormány mindent megtesz az ellenkezőjéért. Azonban miután a kormány eddig semmilyen érvre nem reagált, ebben a pillanatban nem látjuk a megoldást. Budapesti működésünk sajnos igenis veszélyben van.
Jóindulat nélkül
Végül pedig amikor Áder azt mondta, hogy amennyiben megvan a jóindulat mindkét félben, a tárgyalások megoldáshoz fognak vezetni. A CEU Enyedi szerint számos alkalommal kifejezte készségét a párbeszédre, de egyeztetést kérő leveleikre a kormánytól vagy semmilyen, vagy elutasító választ kaptak.
Hol van itt a jóindulat, elnök úr?
Arra kérte Ádert, gondoljon bele, miért nem hallgattak rá és kezdtek tárgyalni az intézkedés előtt az érintett felekkel.
Attól tartok azért, mert nem tisztelik Önt eléggé. Hogy ez miért van, nem tudom. De azt gondolom, hogy amennyiben Ön kissé kritikusabban viszonyulna a kormányzati érvekhez, talán az Ön tekintélye is növekedne. Végül engedje meg, hogy hangsúlyozzam, jól esett, hogy Ön értékesnek találja az egyetemünkön folyó munkát, és nagyra értékeltem az Ön beszédmódjának civilizált hangnemét. De nem látom, hogy a helyzetet jottányit is javította volna.
Kiemelt kép: Bielik István, 24.hu
