Áder János köztársasági elnök tartott hétfőn rendhagyó előadást az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában, a fenntarthatóságról és környezettudatosságról szóló témahét megnyitásaként.
Korábban az iskola oktatói és diákjai is nyilatkozatban tiltakoztak a köztársasági elnök által aláírt felsőoktatási törvénymódosítás, a „lex CEU” miatt. Azonban ahogy arról korábban beszámoltunk, Áder érkezésekor a helyszínen senki nem tiltakozott. Az államfő nem válaszolt a sajtó kérdéseire, az iskolába csak az MTI és az állami média kísérhette be.
Népszavaztatni csak pontosan, szépen
Áder mintegy egyórás előadást tartott, elsősorban a klímaváltozás elleni harcról, majd kérdésekre válaszolt. Egy diák megkérdezte arról, miért nem volt népszavazás az ország energiapolitikáját 50-60 évre meghatározó paksi bővítésről. Az államfő erre azt válaszolta: a népszavazás feltételeit törvények határozzák meg,
meglátjuk, sikerül-e valakinek olyan kérdést beadnia, amely kiállja a törvény próbáját.
Példaként felhozta azt is, hogy Németországban nem volt népszavazás arról, hogy bezárják-e az atomerőműveket, mégis így döntöttek.
Megkérdezték a köztársasági elnököt a szélerőművek visszaszorításáról is. Azt mondta, ebben nem ért egyet a kormánnyal, nem helyes lemondani a szélenergia hasznosításáról, bár a kabinet azzal érvel, hogy a napenergia jobban hasznosítható. A következő években viszont lehet fordulat, nem ez a végső és utolsó mondat a történetben.
Egy diák felvetette azt is, hogy a nemzeti konzultáció leveleinek minden háztartásba való kiküldése óriási környezeti terheléssel járt ahhoz képest, hogy nem is volt sikeres, mert nagyon kevesen küldték vissza. Áder erre azt válaszolta, a miniszterelnökre bízná annak politikai megítélését, hogy sikeres volt-e a konzultáció, és minden ilyen dolognak van környezeti lábnyoma, az viszont jó kérdés, hogy el lehet-e kerülni. Ő például lát fantáziát abban, hogy áttérjenek az e-kormányzásra.
Felajánlott értelmezési keret
A legtöbb kérdés természetesen a CEU ügyéről szólt. Áder azt a megoldást választotta, hogy megkérte a diákokat, tegyék fel előbb minden ezzel kapcsolatos kérdésüket, majd egyben megválaszolja azokat. A válaszadást azzal kezdte, hogy az, hogy ő államfőként minden magyar ember érdekeit képviseli, nem azt jelenti, hogy egy adott ügyben minden magyarnak egyet kell értenie vele. Szerinte legalább annyian utcára mehettek volna, mint a tiltakozók, hogy azt követeljék, írja alá a törvényt, így felmerülhetett volna a kérdés, hogy melyik vélemény mellé álljon. „Az arányokat jó, ha megtartjuk” – mondta.
A konkrét ügyet, a felsőoktatási törvény módosítását terjengősen, részletekbe veszően fejtegette Áder. Ő is elkezdte boncolgatni, hogy „hány CEU van”, és azt mondta, a budapesti egyetemre nem vonatkozik a törvénymódosítás. A jogszabály azt a New Yorkban működő nonprofit egyesületet érinti, amely képzést nem folytat, de az amerikai törvények szerint diplomakiadási joga van – mondta az államfő. Ettől szerinte nincs veszélyben az oktatói és kutatói munka, és mindenki ugyanolyan feltételekkel szerezheti meg diplomáját a budapesti egyetemen.
Áder úgy látja: a jogszabályi feltételek teljesíthetők, a legrosszabb forgatókönyv, hogy 2018 szeptemberétől nem indulhat amerikai diplomát adó képzés (bár az intézménynek épp ez a lényege), magyar diplomát adó képzés viszont igen. A diákoknak azt mondta: az ügyben nem meggyőzni akarja őket, csak „gondolkodjanak az általa felajánlott értelmezési keretben”.
Bárki bármit mondhat
Azt, hogy aláírta a törvénymódosítást, Áder azzal védte, hogy nem idegen tőle, hogy törvényt küldjön vissza megfontolásra, és alkotmánybírósághoz is többször fordult, de ha ennek nem látják indokát, nem él ezzel a lehetőséggel. Szerinte a támadások a politikai élet velejárói,
a kérdés, hogy népszerű vagy elvszerű akar lenni az ember.
Elmondta, hogy a lányával – aki egy, a CEU-hoz hasonló rendszerben működő egyetemen tanul Londonban – a Facebookon „elkezdtek kicsit szórakozni”, és egy kicsit erősnek gondolja, amikor azt írják neki, hogy
remélem, lassan apád miatt fekete ruhában jársz.
Az elmúlt hetek tüntetéseiről azt mondta, aki betartja a gyülekezési jog feltételeit, az minden további nélkül gyülekezhet, és lényegében bárki bármit elmondhat. Ebből a szempontból érdektelen, hogy kulturáltan teszik-e vagy sem, „az adott személyt minősíti, aki elragadtatja magát” – vélekedett.
Rendnek kell lenni
Áder az előadás alatt többször az igazgatóhoz fordult, mondván, ő ráér válaszolni a kérdésekre, az intézményvezetőn múlik, meddig tarthat az előadás. Végül az igazgató magára vállalta a rendezvény berekesztését, „álljon helyre az iskola rendje” – mondta.
A gimnáziummal szemben található a kormány civil törvénytervezete által érintett Eötvös Károly Intézet irodája, ők az ablakba kitett transzparensekkel üzentek a távozó Áder Jánosnak: „Autonóm oktatást! Autonóm elnököt!”
