Jelentős felzúdulást keltett szakszervezeti körökben az a törvénymódosító javaslat, amely a munkaidőszervezés kérdéseiről szól. A rabszolgatörvénynek is titulált módosítás tágítaná a munkaidőkeretet – a korábbi két hónap, jelenlegi egy év helyett három évre terjesztenék ki, amennyiben erről a felek kollektív szerződésben is megállapodnak.
A szakszervezetek szerint a módosítás elfogadásával a munkavállalók számára követhetetlen lesz, hogy három év távlatában munkáltatójuk miként számolja el a túlmunkát. Felháborodást keltett az is, hogy havi egy kötelező pihenőnapot írnának csak elő egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. A javaslat bírálói szerint a kormány a multik érdekeit akarja kiszolgálni.
Ami még fontos:
Most úgy tudni, mégis lesz egyeztetés. Sőt, mint a 24.hu kiderítette, ezzel nem várnak a jövő hétig, a Versenyszféra és Kormány Konzultációs Fórumáig (VKF), hanem keddre is beszúrt a gazdasági tárca egy rendkívüli egyeztetést.
Az autógyárak kezdeményezhették
Bár a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) még nincs kialakított álláspontja a munkatörvénykönyv tervezett módosításáról, Dávid Ferenc főtitkár a 24.hu-nak különböző helyekről származó információkra hivatkozva megerősítette, hogy nagy valószínűséggel az autóipar kezdeményezésére születtek meg a változtatási javaslatok.
Hogy vajon tényleg szükségük van-e a hároméves munkaidőkeretre az autógyáraknak, azt nem tudta megítélni. De Dávid úgy gondolja, egy ilyen módosítás előtt mindenképpen el kellene mondani a VKF-en, hogy mi indokolja, mert ezt a javaslatból nemigen lehet kiolvasni. Azt is hozzátette,
Szabályozás-filozófiailag ez elég furcsa. Kicsit olyan, mintha egy „lex autógyárak” készülne – jegyezte meg utalva arra, hogy általános igény biztosan nincs a hároméves munkaidőkeretre.
Az általános indoklás szerint a módosítással a jogalkotó a kollektív szerződések szerepét erősítené, de hogy hogyan, az nem világos. Dávid Ferenc sem érzi úgy, hogy ilyen szempontból ösztönző lenne a tervezet. A módosítás szerinte inkább oda vezethet, hogy a kollektív szerződések a kihasználás és nyomásgyakorlás eszközeivé válhatnak, ami szerinte egyáltalán nem kívánatos.
Persze, ahol tökös szakszervezetek vannak, ott ez nem lenne gond, de máshol igen
– tette hozzá.
Ünneprontás
A főtitkár azt sem érti, miért pont május 1-je előtt kell előjönni egy olyan módosítási javaslattal, ami egyértelműen a vállalkozók érdekeit tartja szem előtt.
Amíg a munka ünnepe piros betűs ünnep, addig illene tiszteletben tartani. A jogalkotónak például azzal, hogy figyel a munkavállalók érzékenységére.
Mint látszik, a munkaadói oldalnak is vannak kételyei a javaslattal kapcsolatban, de Dávid Ferenc szerint az túlzás, hogy rabszolgatörvénynek nevezik.
Lehet kritizálni egy törvényjavaslatot, azt mondani, hogy hátrányos a munkavállalókra nézve, vagy hogy nem tárgyalták ki, de a rabszolga jelző nem szolgálja az ügyet. Mert Magyarországon nincs rabszolgaság. Még
– jegyezte meg.
Szerinte az a minimum, hogy a VKF-et összehívják egy ilyen ügyben. De mint hozzátette:
okosabbak lettek volna az elvtársak, ha előbb egyeztetnek, aztán nyújtják be a javaslatot.
Május 1-je előtt szerinte nem fogják elfogadni a javaslatot.
Érthetetlen sietség
Mint a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnökétől megtudtuk, a Ligával és a Munkástanácsokkal ellentétben őket nem hívta eddig a Nemzetgazdasági Minisztérium egyeztetésre. Pedig mint Kordás László hangsúlyozta, az autóiparban és a készenléti jellegű munkaköröknél, illetve más szegmensekben, ahol már most is él a munkaidőkeret, a MASzSz erősen érintett tagszervezetei révén.
A két kiváltságos szakszervezet mégsem egyeztetett velük, mielőtt az NGM-mel tárgyaltak volna, amit szintén nem ért Kordás. Ahogy azt sem, miért ültek le külön, nélkülük megbeszélni a módosítást.
A szakszervezeti vezető számára az sem világos, mire ez a nagy sietség. Mi az az égető probléma, amit hirtelen meg kellene oldani a javaslattal? Nem hallott ugyanis arról, hogy hatalmas probléma lenne a munkaidő-szervezéssel.
Emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös minimálbér-megállapodás záradékában rögzítették: háromoldalú egyeztetés (kormány, munkáltatók, munkavállalók) lesz azért, hogy megújítjsák a teljes Munka Törvénykönyvét.
A 30 oldalas javaslatcsomagból példaként néhányat meg is említett, hogy mi lenne fontosabb a munkaidő-szervezés kérdésénél. Például a túlmunka és műszakpótlékok rendezése, a munkaközi szünet (20 perc) visszaállítása, illetve annak biztosítása, hogy kedvező irányba el lehessen térni az állami cégek kollektív szerződéseiben a Munka Törvénykönyvétől (ebben a kérdésben már meg is van az egyetértés).
Alattomos gerillaakció
Az ellen nincs kifogásuk, hogy az egyeztetés részeként a munkaidő-szervezés kérdése is bekerüljön a módosító javaslatok közé, ha a kormány ragaszkodik hozzá. De ne külön, mint valami gerillaakció – jegyezte meg. Kordás szerintük a mostani módosítás teljesen vállalhatatlan, úgy ahogy van, vissza kell vonni.
Hogy is támogatnának egy olyan javaslatot, amelynek révén a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége számítása szerint
Tartalmát tekintve aljas és alattomos a javaslat, mert kiragad egy részt a Munka Törvénykönyvéből, és azt a saját szája íze szerint és a gazdasági lobbiérdeknek megfelelően módosítaná a gazdasági bizottság
– fejtette ki Kordás, aki szerint ez nem európai megoldás. Ehelyett szükség van az érdekegyeztetésre és a várható munkaerő-piaci hatások előzetes vizsgálatára is.
Kordás a beszélgetésünk ideje alatt kapta meg az NGM-től az értesítést, hogy még a május 3-i ülés VKF-ülés előtt lesz egy soron kívüli egyeztetés is, április 25-én, kedden, amin csak a tervezett törvénymódosítással foglalkoznának. A MASzSz azt szeretné elérni az ülésen, hogy a javaslatot ebben a formában egyáltalán ne tárgyalják, a kormány ne támogassa, kerüljön le a napirendről. Helyette a teljes Munka Törvénykönyvét tárgyalják újra. Úgy tudjuk, mivel hozzáértő körökben többen megkérdőjelezik a tervezet szakmaiságát, így lehet, hogy a szakszervezet vágya teljesül.