Ki akartuk lopni az EU szemét is, észrevették

Rendkívüli nyíltsággal és keménységgel, súlyos aggodalmakat megfogalmazva adta tudtára nemrég az Európai Bizottság az érintett szervezeteknek, hogy durva túlárazásokra bukkant egy uniós pénzből finanszírozott magyar projektnél.

Két operatív programból, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Programból (KÖFOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) összesen 17,5 milliárd forint állt rendelkezésre „a közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése” elnevezésű (KÖFOP 2.1.1.- VEKOP-15-2016-00001 kódszámú) projektre. A hivatali bikkfanyelven megfogalmazott körülírás azt jelenti, hogy közszolgáknak képzéseket szerveznek, igyekeznek megtanítani őket a szolgáltató jellegű munkavégzésre, az állami és önkormányzati hivatalnokok képzésére tananyagot fejlesztenek ki, és a teljes közszolgálati továbbképzési rendszert megújítják.

A 2015-ben közzétett felhívásra dedikáltan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nyújthatott be támogatási kérelmet. Meg is tette, és a Miniszterelnökség papírforma szerint támogatásra érdemesnek találta. Az egyetem a projektet a kormányhivatalokkal együttműködve valósítja meg.

A gondok 2016 decemberében kezdődtek, amikor az Európai Bizottság emberei Budapestre látogattak.

Brüsszelből jött egy levél

Brüsszel ugyanis nemcsak utólagos ellenőrzést végez azoknál a projekteknél, amelyeknél javarészt az uniós adófizetők pénzét használja fel a kedvezményezett ország, hanem menet közben is vizsgálódik. Ilyen vizsgálat folyt ennél a projektnél is tavaly év végén: az uniós szakemberek alaposan átnézték az elszámolási tervet.

Rá néhány hétre, már az idei év elején tapasztalataikról, pontosabban kifogásaikról levelet küldtek a Lázár János vezette Miniszterelnökségen belül működő irányító hatóságnak, amelynek feladatai közé tartozik az érintett operatív program véglegesítése, menedzselése és ellenőrzése, illetve irányítja a meghirdetett pályázatok végrehajtását.

A 24.hu által megismert levél tételesen felsorolja, hogy milyen tervezett kiadásokat tartanak erősen túlzónak, vagy akár teljesen indokolatlannak a bizottsági illetékesek.

1. Mind az előkészítésre betervezett költségek, mind a projekt megvalósításának személyi költségei erősen túlzónak tűnnek.
   • A 17,5 milliárd forintból 875 milliót terveztek az előkészületekre fordítani. Az NKE állományának csaknem a fele, úgy 340 ember vett részt rész- vagy teljes munkaidőben a projekt előkészítésében. A bizottsági szakértők azt találták, hogy ha semmi mással nem foglalkoznának, csak ezen projekt előkészítésével, tehát nem is tanítanának és kutatnának, akkor is négy és fél hónapig tartana az előkészület. A szakértők szerint ez az előkészítő munkák akkori állását és a dokumentációt látva egyáltalán nem reális.
   • A negyedik legnagyobb tételt a projektben, bő 3,1 milliárd forinttal a megvalósítással kapcsolatos személyi költségek teszik ki. Ha az összes NKE-s dolgozót – körülbelül 750 embert – és a bérüket vesszük alapul, akkor több mint 10 hónapig semmi mással nem foglalkozna a közszolgálati egyetem állománya, csak ennek a projektnek a kivitelezésével. A bizottsági munkacsoport szerint ez aránytalan.
2. A képzési költségeknél, az oktatási helyiségek bérlésére szánt összegeknél és a képzéseken részt vevők élelmezésének (catering) költségeinél is kilóg a lóláb.
   • Valamivel több mint 400 millió forintot terveztek cateringre és reprezentációra. A bizottsági szakemberek jelezték: bár elismerik, hogy sok közszolga vesz részt a képzésben, úgy emlékeznek, hogy a catering nem tartozik bele az NKE magyar költségvetésből finanszírozott képzési programjaiba. Magyarán: nem tűnik indokoltnak uniós pénzből etetni-itatni a képzésen megjelenő közszolgákat, és ha nem tudja alátámasztani ennek indokoltságát a magyar fél, úgy jobb ha ezt a tételt lehúzza a listáról.
   • A képzési költségeket 3,7 milliárd forint fölé lőtte be a tervet jóváhagyó irányító hatóság, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Ennek csaknem a felét tennék ki azon helyiségek, termek, irodák bérlése, amelyekben képzést tartanak majd. A bizottság ezt is túlzónak találta, kivált, hogy a képzések jelentős részét elektronikusan kapják meg a közszolgák, és akár otthon, akár a munkahelyükön elsajátíthatják a tananyagot. Nem beszélve arról, hogy az állami tulajdonban levő helyiségek is tökéletesen alkalmasak képzési helyszínnek.
3. A második legnagyobb költségtétel, kicsivel több mint 4 milliárd forintos keretösszeggel, különféle berendezések (szerverek, multimédia-rendszer, hálózati eszközök) beszerzése. Ezen belül több olyan tételt is azonosított a bizottsági delegáció, amely egyáltalán nem vagy nem szorosan kapcsolódik a projekt megvalósításához. Magyarán: olyan berendezéseket is uniós pénzből akar megvenni a Miniszterelnökség jóváhagyása mellett az egyetem, amelyek az intézmény mindennapos működéséhez kellenek, és semmi közük az EU által finanszírozott projekthez, nem kellenek ahhoz. Emlékeztették arra is a magyar felet, hogy 2015-ben az NKE már több mint 130 millió forintból beszerzett IT- és egyéb eszközöket.
   • A tervezett IT-alkalmazások kifejlesztése, futtatása messze nem indokol olyan méretű támogató környezetet, mint amilyet a magyar fél betervezett, főleg, hogy a képzési program fő IT-applikációja (az úgynevezett Probono rendszer) már most is működik.
   • Korábban az Államreform Operatív Programból már kapott pénzt hasonló célokra az NKE.
   • Az NKE szeretne beszerezni épületeibe digitális beléptetőrendszert, mozgásérzékelő kamerákat, digitális IP-alapú telefonrendszert. Ám ezek sem szükségesek a szóban forgó projekthez, ezért aztán nem indokolt uniós pénzből megvenni őket.
4. A legtöbb pénzt, 4,5 milliárd forintot “immateriális eszközök” vinnék el. A már meglevő képzési portál továbbfejlesztését, szoftverlicencek vásárlását, az új IT-infrastruktúra rendszer-integrációjának megvalósítását, szoftverfejlesztést, tananyagfejlesztést kell ezalatt érteni.
   • Itt is arra bukkantak az uniós ellenőrök, hogy korábbi operatív programból már támogattak hasonló célokat, és a szoftverfejlesztés az NKE általános működését segítené.
   • Rámutattak arra is, hogy elég lenne a meglevő oktatási tananyagot némiképp fejleszteni, nem kellene valami teljesen újba belefogni és a nulláról felépíteni.

Komoly a fenyegetés

Az Európai Bizottság illetékes szerve arra szólította fel a levélben a magyar irányító hatóságot, hogy támassza alá, igazolja a kifogásolt tételek indokoltságát, és a számítási metódust és költségbecslést ossza meg vele.

A megfogalmazás arra utal az uniós pénzből megvalósuló fejlesztések táncrendjét jól ismerő forrásunk szerint, hogy

Magyarország vagy saját maga húzza le a kifogásolt tételek nagy részét a listáról, vagy Brüsszel komoly büntetést helyezhet kilátásba a projektnél, az arra szánt uniós forrás jelentős részét pénzügyi korrekcióként vissza is veheti.

Az általunk megismert levél fel is hívja a magyar fél figyelmét erre a lehetőségre. A bizottság két hónapot adott a levél megválaszolására.

A Miniszterelnökség lapunk érdeklődésére megerősítette a levél létezését, és azt, hogy az Európai Bizottság észrevételeket fogalmazott meg, kérve az irányító hatóságtól

a különböző projektelemek költségvonzatának áttekintését és indoklását. Az Irányító Hatóság jelenleg vizsgálatokat folytat az ügyben, és válaszát a két hónapos határidőn belül el fogja juttatni az Európai Bizottság részére.

Hasonló szellemű választ írt a 24.hu-nak küldött levelében a közszolgálati egyetem, utalva arra, hogy a projektet a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal együttműködésben valósítják meg.

A projekt kapcsán az Európai Bizottság egyes projektelemek költségvonzatának áttekintését kérte az Irányító Hatóságtól. Ennek kapcsán az egyeztetések folyamatosak az NKE és az Irányító Hatóság között. Mindez nem befolyásolja a projekt lebonyolítását, amely zavartalanul folyik.