Alijev októberben mondott le az azerbajdzsáni elnöki posztról. Utódja saját fia, Ilham Alijev lett miután megnyert egy sokak által kifogásolt választást. A választás alatt több erőszakos összecsapás is történt, amelyek során a rohamrendőrség és az ellenzéki tüntetők ütköztek meg. Az összecsapások során legalább két ember vesztette életét idén ősszel.
Hejdar Alijev egykor szovjet vezetőként és a KGB helyi erős embereként emelkedett magasra a politikában. A brezsnyevi időszakban még Gejdarnak írta keresztnevét, de a kilencvenes években „újrapozícionálta” magát az azerbajdzsáni politikában, miután a volt szovjet tagköztársaság önálló állam lett, s ekkor kezdte magát Hejdarnak említeni.
Hejdar Alijev körülbelül harminc éve volt hatalmon Azerbajdzsánban, s így tulajdonképpen hasonló volt a pályafutása a szomszédos Grúzia vezetőjéhez, Eduard Sevardnadzéhoz, aki az elmúlt három évtizedben helyi és szovjet karriert egyaránt befutott. (Sevardnadze sokkal ismertebb volt világszerte Alijevnél, és ő inkább reformerként vált ismertté Mihail Gobacsov idején, Alijev viszont inkább keményvonalasként tűnt ki. Ugyanakkor Sevardnadzét nemrégiben megbuktatták grúz elnökként.)
Alijevet 1993-ban választották meg azerbajdzsán elnökké. Azóta folyamatosan bírálták az emberi jogok megsértése, illetve a sajtószabadság korlátozása miatt.
Ugyanakkor Alijev uralma idején stabilan kormányozható maradt Azerbajdzsán (nem úgy mint a szomszédos Grúzia Sevardnadze alatt), s jelentős arányú külföldi tőkebefektetést is vonzott a Kaszpi-tenger partján fekvő, olajban gazdag állam.
