Súlyosbították annak a férfinak a büntetését, aki 2013 augusztusában gyalogosok közé hajtott az Örs vezér téren, miután epilepsziás rohamot kapott. A balesetben egy ember meghalt, hárman megsérültek. A sofőr első fokon tavaly áprilisban egy év letöltendő fogházbüntetést kapott és örökre eltiltották a vezetéstől, de enyhítésért fellebbezett. Jogerősen azonban többet, egy év hat hónap fogházbüntetést kapott pénteken, és másodfokon is úgy látja a bíró, hogy soha többet nem szabad volán mögé ülnie.
A tragikus baleset 2013 augusztusában történt az Örs vezér téren, a reggeli órákban. A kocsi a Fehér úton a Füredi út irányába haladt, a lámpa az Örs vezér terén pirosra váltott, a sofőr ekkor megállt. Amikor zöld jelzést kapott, ő is elindult, ám saját mulasztása miatt rosszul lett, így nem tudta autóját irányítani, folyamatosan gyorsított, majd kitért jobbra, felhajtott a járdára , ahol 46-60 kilométer per órával áttörte az aluljáró lépcsőjének korlátját, majd egészen a villamosmegállóig haladt, ahol végül – részben a pályára esve – megállt.
A Fővárosi Törvényszék tehát pénteken hozta meg jogerős ítéletét. Közleményükben azt írják, az ügyben a bíróságnak elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vádlottnál bekövetkezett epilepsziás roham és a vezetésre való alkalmatlansága felróható-e neki, illetve ehhez kapcsolódóan megállapítható-e a büntetőjogi felelőssége.
A vádlott és a tanúk vallomásai, az orvosi dokumentáció, valamint a vádlottat korábban kezelő orvosok vallomásai és az igazságügyi orvosszakértők szakvéleménye alapján megállapítható, hogy a vádlott tudatában volt annak, hogy epilepsziás megbetegedésben szenved. A másodfokú bíróság a szóbeli indokolása során kiemelte, hogy a vádlott az eljárás során elismerte, hogy gyermekkora óta fennálló epilepsziában szenved. Ennek ellenére nem kezeltette magát, a háziorvosát sem tájékoztatta a betegségéről, az azzal kapcsolatos zárójelentéseket nem mutatta meg, ugyanis tisztában volt vele, hogy ha a betegsége kiderül, akkor az orvosi vizsgálatok a gépjárművezetésre alkalmatlanságát állapíthatják meg.
A férfi évente kétszer kapott rohamot éjszaka, de nem keresett fel neurológiai szakrendelést és azt a gyógyszert sem szedte be, amit a háziorvosa írt fel neki alvászavarra.
Első fokon a bíró azt mondta, a férfi “tudatos gondatlansággal”követte el a bűncselekményt. Ezzel a másodfokú bíróság is egyetértett, mert azzal, hogy a sofőr a betegsége kezelésére nem mutatott együttműködési hajlandóságot az orvosokkal és 14 éven át nem vett részt a betegségével kapcsolatos kivizsgáláson, illetve a felírt gyógyszert önkényesen nem az előírásoknak megfelelően szedte, és tisztában volt azzal is, hogy a gyógyszer megvonása korábban már nappali epilepsziás rohamot váltott ki nála, vállalta a roham kialakulásának folyamatosan fennálló veszélyét.
Tehát annak tudatában vett részt a közúti közlekedésben, hogy a jármű biztonságos vezetésre képtelen állapota bármikor bekövetkezhet, azonban könnyelműen bízott annak hátrányos következményei – így egy epilepsziás roham és azzal összefüggő közlekedési veszélyhelyzet –
elmaradásában.
.
