Élet-Stílus

Nemet mondott a Google-nek, ma Európa egyik legsikeresebb női vállalkozója

A Forbes évente kiad egy listát a 30 legfigyelemreméltóbb 30 év alatti fiatalról. Az idein is szerepel magyar, nem is egy, de egyből három is. A médiaszektor legjobbjai között listázott Jentetics Kinga és cége, a PublishDrive a könyvkiadásban kínál új utat.

Hogy miért lettem vállalkozó? A legegyszerűbb válasz, hogy azért, mert anyukám is az volt, tehát ott volt előttem egy példakép, hogy ő is megvalósította, amit szeretett volna. Mindig szerettem volna értéket teremteni, olyat létrehozni, ami másoknak hasznos, és úgy láttam, hogy ezt így, entrepreneurként tudom legjobban megvalósítani. Fél évet dolgoztam a corporate világban is, és láttam, hogy ott kevésbé lenne erre lehetőségem, így egyetem végén már ebbe az irányba indultam el. Volt azért egy pici ingás, mert kaptam a dublini Google-től egy ajánlatot… Végül úgy döntöttem, hogy inkább azt választom, amiben azt látom, hogy „most vagy soha”, mert ha nem jön össze, akkor a corporate világba még később is be tudok csatlakozni, ráadásul vállalkozóként rengeteg olyan dolgot tanulsz meg, amivel folyamatosan fejlődsz, és ami később nagyon jól hasznosítható akár alkalmazottként is.

Jentetics Kinga 29 éves, és saját egyetemi szakdolgozata kapcsán látott meg egy lehetőséget, ami mára komoly, öt állandó és tucatnyi szerződéses munkatársat eltartó vállalkozássá nőtte ki magát, globális piaci jelenléttel és olyan partnerekkel, mint a magasságos Apple. Két társával, Csizmár Róberttel és Rendes Ádámmal hozta létre a PublishDrive nevű terméket, mely mára 750 regisztrált kiadóval és szerzővel, több mint 23 ezer kiadott e-könyvvel egészen átszabta a könyvkiadás arcát. Mit is jelent ez?

Olyan platformot nyújtunk a szerzők és kiadók számára, amivel az e-könyv publikálási és értékesítési folyamataikat megkönnyítjük. Ha írtál egy könyvet, amit publikálni akarsz, akkor feljössz a weboldalunkra, feltöltöd a könyvet, és ki tudod választani, hogy hány áruházban, mely országokban szeretnéd értékesíteni a könyvedet. És mindezt mi megtesszük automatizáltan. A folyamat része a minőség-ellenőrzés is: ha valami problémát találunk a könyveddel technikai vagy egyéb oldalról – nem kerülhet fel például ízléstelen, vagy terrorizmusra buzdító tartalom – akkor ezt jelezzük neked, és ezzel biztosítjuk, hogy a könyved megjelenhessen olyan felületeken is, mint az iBook vagy a Google Play, ahol magasabbak a sztenderdek. Emellett folyamatosan nyomok követheted az értékesítési folyamatot, látod, mikor publikáltuk a könyved melyik áruházban, látod az azonnali eladásaidat, illetve üzleti intelligenciát is csatolunk az olvasókról és tartalmakról, ami alapján tudod, hogy merre érdemes tovább haladnod a marketinggel.

Az ötletet Kinga saját szakdolgozata adta, amelyet szeretett volna e-könyv formájában publikálni. Hamar kiderült, hogy ez korántsem egyszerű, még ha csak néhány e-könyv áruházban szeretél megjelentetni valamit, az is rengeteg manuális munkával jár. Ami azt is jelenti, hogy egy könyvkiadó esetében, akik több könyvet szeretnének így kiadni, szinte lehetetlenné válik a feladat. Plusz munkatársakat igényelne a dolog, technikai csapatot speciális IT szaktudással, ami a tradicionális kiadói iparágban, lássuk be, nem jellemző. Kinga és társai így azon kezdtek el gondolkodni, hogy hogyan lehetne ezt egyszerűbben, automatizáltan, skálázhatóan, és felhasználóbarát módon megoldani úgy a kiadók, mint az egyéni szerzők számára.

Beszéltünk kiadókkal, hogy nekik mik a problémáik, az első partnereink között volt az Ulpius és az Animus Kiadó, majd az értékesítőket kezdtük el megkeresni. Aztán 2015 áprilisában a londoni könyvvásáron nyitottuk meg a felületet mindenki számára. Nem sokkal azelőtt kaptuk meg az Apple kiemelt partnerséget is, ami azt jelenti, hogy azon tíz-tizenegy cég között vagyunk, akik előnyösebb feltételekkel, egyszerűbben tudnak az Apple felületein e-könyvet publikálni.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Gyakorlatilag azt, hogy ha van egy rendesen megírt, tisztességes minőségű könyved – ezt automatizmusok és egy szerkesztő is ellenőrzi – akkor nem kell végigjárnod azt az utat, amit a hagyomány könyvkiadás jelent. Ez persze pro és kontra is magával hoz bizonyos dolgokat: egy nagy könyvkiadó nagy marketinggépezete sokat segíthet a brandépítésben, ami bizony jól jön azoknak a szerzőknek, akiknek nem sok közük van a promócióhoz. Míg ezzel szemben egy olyan szerzőnek, aki képes saját maga felépíteni az olvasóbázisát, menedzselni a saját közösségimédia-csatornáit, érdemes az önkiadás útjára lépni. Viszont még ha nagyon ért az önmarketinghez, akkor sem valószínű, hogy az értékesítési, pénzügyi folyamatokat is képes lesz egyedül kézben tartani, ehhez vagy felvesz embereket, vagy belép a képbe a PublishDrive, amely ezt egyszerűsíti.

És még többet is fog a végén keresni, mert sokkal több helyen elérhető lesz a könyve, illetve mivel látja, hogy mi történik az eladásaival, ehhez tudja alakítani a marketingjét. Mivel a rendszer használata ingyenes, nem igazán kockáztat vele. Ha egy szerző elad egy könyvet, mi abból részesedünk: 10% sikerdíjat számítunk fel. Egyébként a klasszikus könyvkiadás is így működik, megállapodnak a felek, hogy ki hány százalék jogdíjat kap, de azért a hagyományos könyvkiadáshoz sokkal több befektetésre van szükség, és ők a pénzügyi feltételeket is nagyobb erővel diktálják.

Apropó befektetés: ahogy a startupok általában, a PublishDrive is befektetői pénzekre támaszkodott, amíg saját lábukra tudtak állni. Egy 2015-ös észtországi accelerator programban a Wise Guys nevű befektető 110000 eurót ítélt meg a projektnek, mely egy év alatt jutott el oda, hogy a decemberi számokat nézve a termék már rentábilis, és a havi 15%-os növekedés azt mutatja, ez csak javulni fog. A következő cél tehát a bővülés. A csapatot most öt teljes állású munkatárs alkotja, a három alapító mellett Kalmár Csilla menedzseli a mindennapi működést, Tanay Ramóna pedig a PR és marketing feladatokért felel. A többi feladatot, mint a céges blog, a fejlesztések vagy a keresőoptimalizálás, külsősök végzik.

 Az én egyik legfőbb feladatom ügyvezetőként a csapatot egyben tartani. Ezen túl rengeteg ügyfélszerzési és reprezentációs teendőm van: könyvvásárokon, startup konferenciákon veszek részt, a befektetőkkel én tartom a kapcsolatot, és a pénzügyeket is én tartom össze. Most az is a fő cél, hogy egyre többen legyünk és bizonyos feladatokat lehessen delegálni.

Mi lesz így a hagyományos könyvkiadással?

A hagyományos kiadók félelemmel tekintenek a self-publishing trendre, ezért több kiadó indított saját platformot. De aki a nemzetközi piacban gondolkodik, annak ez még mindig korlátozza a lehetőségeit. És bizony, Kingáék tapasztalatai alapján nem árt globálisan gondolkodni. Itthon sem.

Azt látjuk, hogy magyar nyelvű könyvekre az eladások több mint 40%-a nemzetközi eladásokból jön – ennek az oka az, hogy egyre többen költöznek külföldre. De összességében is gyorsan fejlődik a piac, nemcsak itthon. A dél-kelet ázsiai régióban a leglátványosabb ez a folyamat, nagyon sok tartalmat kapunk, az USA-ban a nagy bestsellereknél mér 50-50 % is lehet a nyomtatott és az e-könyvek aránya, aztán minél keletebbre mész, annál kisebb ez az arány. Németországban ez kb. 10%, Angliában majdnem 20%, itthon nagyjából 2%-ra tippelik, bár az említett külföldi eladásokat az adott országhoz számítják a statisztikák.

Tehát megnyugodhat az összes bibliofil – köztük én is –, a számok ugyanis arra utalnak, hogy nem igaz, hogy nem olvasnak az emberek. Kinga saját tapasztalatai is ezt erősítik meg, de kutatások is utalnak a változó tendenciákra. A legérdekesebb a Nielsen kutatása, ami azt mutatta ki, hogy a 9 és 13 év közti angol gyerekek 93% olvas hetente egy e-könyvet, ami azért elég szép szám. A gyerekkönyvekben egyébként is rengeteg a potenciál: a képek, mozgóképek, hangok és interaktív funkciók az olvasás egy új oldalát mutatják meg a gyerekeknek, és a szülők is szívesebben adják oda a tabletet, ha igényesen elkészített, színes-szagos, beszélő könyvet olvas rajta a gyerek. De az új típusú, multimédiás tartalmak nem csak a gyerekközönségnek szólnak.

A következő nagy lépésünk, hogy az e-könyvek mellett nyitunk a hangoskönyvek irányába, ami feltáratlan piac, de nagyon gyorsan nő. Ráadásul sok meglévő kiadónknak vannak hangoskönyvei, azaz nekik ezek publikálását is fel tudnánk ajánlani. De a marketing területén is egyre több eszközt akarunk a szerzőknek kínálni – rengeteg tervünk van még a termékkel. Hosszabb távon pedig alapvetően két irányt látok, vagy egy új szerelemgyereket ugyanígy létrehozni, vagy pedig átülni a másik oldalra, és befektetőként segíteni új projekteket megvalósulni. Az, hogy a Forbes listáján szerepelek, is elsősorban ebben segíthet, jár vele egy konferencia-meghívás, és ez sok kapcsolatot hozhat.

A kiemelés alapja valószínűleg az lehet, hogy Kinga tavaly már szerepelt egy hasonlóan illusztris listán: a Hundert 100 Successful Female Founders címmel összegyűjtötte Európa száz kiemelkedő női vállalkozóját. Úgy tűnik, kezd bebizonyosodni, hogy a női gondolkodásmódra – ha van ilyen – nagy szükség van az üzleti életben.

A Forbes listáján egy fontos trend, amit láttam visszalapozva az utóbbi évekre is, hogy főleg a médiaszektorban, ahol engem is kiemeltek, egyre több a lány. És ez tök jó irány.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik