Tudomány

Ásítással hűtjük az agyunkat

Nemcsak a fáradtság, unalom és szimpátia jele, hanem az agyhűtésé is.

Az emberek majdnem kétszer annyit ásítanak, amikor a testük hőmérséklete magasabb, mint máskor, állapították meg a Princeton Egyetem kutatói 160 önkéntes vizsgálata alapján.

Amikor a fej elkezd felmelegedni, az ásítás testünk természetes termosztátjaként “üzemel”. A testünknél hűvösebb levegőt beszippantva a folyamat visszaadja az elme egészséges hőmérsékletét.

Nyáron nem ásítunk annyit, mert a környező forró levegő túlmelegíthet minket. A tátogás az agyunknak ilyenkor nem segít.

Akinek „túlfűtött” az agya – sok időt tölt melegben -, álmosnak érezheti magát, holott fiziológiailag nem feltétlenül fáradt. Ez a becsapós érzet okozza azt, hogy melegben úgy tűnik, gyorsabban fáradunk.

Egy korábbi tanulmány már igazolta, hogy a patkányok is “tátogással” befolyásolják agyuk hőmérsékletét, az embereknél az ásítás agyhűtő hatásával kapcsolatban 2007 óta folynak kutatások.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik