A régészek nem tudják, hogy a házat konzerváló tűz véletlenül, vagy esetleg szándékos gyújtogatás miatt alakult ki, az mindenesetre biztos, hogy pusztító erejű volt.
Gyakorlatilag semmi sem élte túl
– állapította meg Mikkel Kieldsen, a Viborg Múzeum kutatója, aki részt vett a vizsgálatban. A feltáró munkálatok egy, a nyugat-dániai Viborg közelében található dombon zajlottak.
A szakértő szerint a katasztrófa hatalmas csapás lehetett a ház egykori lakóinak. A tulajdonosoknak mindent hátra kellett hagyniuk, az épületben semmi használható sem maradt.
A csodálatos lelet felfedezése egyébként a véletlennek köszönhető. Nagyjából hat hónappal ezelőtt egy fiú lépett be a múzeumba néhány kerámiaszilánkkal. A szakértők egyből megállapították, hogy a darabkák vaskoriak, ugyanakkor nem viselték magukon a tűz nyomait. Emiatt a kutatók úgy gondolták, egy már felszántott sírból származhatnak.
Nem sokkal később azonban olyan töredékek is előkerültek, melyeken már egyértelműen fel lehetett fedezni a tűzzel való érintkezés jeleit. Kieldsenék ekkor már gyanították, hogy a rejtélyes lelőhely egy ház maradványainál lehet.
A múzeum régészei által folytatott tesztásatás során hamar kiderült, hogy nem tévedtek. Az átlagos vaskori épületnél valamivel nagyobb, 18 méter hosszú és 5,5 méter széles leégett ház célzott feltárását októberben kezdték meg. Az időszámítás előtti 1. évszázad során kialakított otthon igazán festői környezetben lehetett, az épülettől nem messze egy tó található.
Kieldsen szerint a ház a méretei alapján egy 7-10 fős család otthona volt. Az építmény nyugati oldalán az emberek, míg a keleti felén az állatok lakhattak. A hosszúkás alap arra utal, hogy a család a korszakban megszokottnál több jószágot tartott.
Az épület valószínűleg egy nyár során éghetett le, az állatokon kívül úgy tűnik, semmit sem sikerült megmentenie az egykori tulajdonosoknak. A házban sem emberi, sem állati maradványokat nem találtak, ami arra utal, hogy az élőlények épp a szabadban tartózkodhattak a katasztrófakor.
Az otthon keleti végében ugyanakkor előkerült néhány korábbi állatcsont. Kieldsen úgy gondolja, a leletek méretei alapján ezek kecskékhez, vagy sertésekhez tartozhattak.
A feltárás során a régészeket is megérintette a tűzvész története. Mivel a jól konzerválódott otthonban tökéletesen megfigyelhették a tárgyak elhelyezkedését, a kutatók sokkal könnyebben elképzelhették a vaskori család mindennapjait – ahogy magát a katasztrófát is.
Az ősi tragédia ugyanakkor kincs a mai szakemberek számára. A lelet nem csupán a vaskori építészet, hanem az egyes használati tárgyak funkciójának megértésében is sokat segít.
(Via: Science Nordic)
