A múlt év végi 75,3 százalékos szintről az Európai Unió által elvárt 60 százalékos maastrichti adósságszintet a számítás szerint 2024-ben éri el Magyarország, ami három évvel megelőzi az Európai Bizottság idei Fiskális fenntarthatósági jelentésében prognosztizált időpontot. Az Európai Unió 1/20-os adósságszabálya évente mintegy 0,8 százalékpontos adósságcsökkenést ír elő, ami az adósságráta csökkenésével a horizont végéig fokozatosan mérséklődik, emlékeztet a jelentés.
Az MNB kivetítése arra épül, hogy
- a GDP reál növekedése húsz év alatt önmagában 31 százalékponttal csökkenti az adósságrátát, míg
- az elsődleges költségvetési többlet majdnem 20 százalékponttal járul a GDP-arányos államadósság csökkenéséhez és
- a kamatfizetés összesen a GDP valamivel több, mint 20 százalékával növeli az adósságrátát 2036 végéig.
A húszéves adósságpálya felvázolásához a tanulmány azzal a feltételezéssel él, hogy a 2016-ban 1,7, 2017-ben 2,4 százalékos államháztartási hiány 2018 és 2020 között a konvergenciaprogramban vázoltnak megfelelően a GDP 1,5 százalékára mérséklődik, 2021-től pedig ezt az értéket veszi alapul hosszú távon várt költségvetési hiánycélként a kivetítési horizont végéig.
Az MNB szerint a kamatkiadások tartós csökkenése mellett ez az elsődleges egyenlegben enyhe lazítást tesz lehetővé, de azt is megjegyzik, hogy “a konvergenciaprogramban szereplő hiánycélok eléréséhez a gazdaság további dinamizálására, fehérítésére, vagy addicionális költségvetési intézkedésekre lehet szükség”.
A GDP növekedésére szintén technikai feltevést alkalmazott az MNB, amely szerint 2020-ig 3 százalék körül alakul a növekedés üteme, azt követően beáll a jelenleg mintegy 2,5 százalékra becsült potenciális szintre. A gazdaság hosszú távú növekedési üteme azonban megfelelő versenyképességi reformok végrehajtásával tovább növelhető, amit pozitív kockázati pályaként vett figyelembe a prognózis.
