Majdnem két hónappal azután, hogy gyakorlatilag elnyerte a Republikánus Párt elnökjelölti címét, Donald Trump végre elkezdett komolyan készülni a novemberi elnökválasztásra. A bombasztikus kijelentéseivel híressé vált milliárdos üzletembert eddig hiába próbálták rávenni a republikánus politikusok és a tapasztalt konzervatív kampánystratégák, hogy fogja vissza a megosztó retorikát és változtasson stílusán, ezt nem tette meg. Ennek meg is lett az ára.
Ahogy a közvélemény-kutatásokban egyre rosszabb és rosszabb eredményeket ért el a demokrata elnökjelölttel, Hillary Clintonnal szemben, a republikánus politikusok egyre erősebben kezdtek el kikelni pártjuk elnökjelöltje ellen. Annyira, hogy sokan már nyíltan flörtöltek az ötlettel, hogy a júliusi elnökjelölő gyűlésen puccsot intéznek ellene, és az utolsó pillanatban inkább valaki mást választanak meg helyette a republikánus elnökjelöltnek. Trump érezte, hogy ez így nem mehet tovább, és gyermekei, valamint a márciusban felvett veterán republikánus kampányguru, Paul Manafort nyomására el is kezdte átalakítani kampányát.
Nincs több amatőrködés
Első lépésként június 20-án kirúgta a kampányát a kezdetek óta vezető Corey Lewandowskit, átadva ezzel az irányítást az országos választási hadjáratokban jóval tapasztaltabb, és a konzervatív nagyágyúkkal jó kapcsolatot ápoló Manafortnak. Az igazi profinak számító stratéga pedig gyorsan el is kezdte professzionálissá tenni az eddig meglehetősen amatőrnek – bár az előválasztások alatt meglepően sikeresnek – számító Trump-kampányt. Kezdve magával a kampányszervezettel.
Már Lewandowski kirúgásának másnap bejelentették, hogy kibővítik Trump csapatát, és felvettek több tapasztalat szakembert, amit korábban Lewandowski ellenállása miatt nem tudtak megtenni. És az azóta eltelt alig másfél hétben egymás után jelentek meg a hírek arról, hogy újabb és újabb profi szakemberek álltak alkalmazásba a Trump-kampányban.
Ilyen például a kommunikációs osztály kiépítésére tanácsadóként felvett Jason Miller, vagy Vincent Harris, akit az internetes kampánystratégia kidolgozását bízták. De csatlakozott a Trump-kampányhoz az egyik legjobb amerikai kampánymenedzserként ismert Bob Paduchik, aki a kulcsfontosságú Ohio államban irányítja majd az üzletember kampányát. És az amerikai sajtóban megjelent hírek szerint az elkövetkező hetekben még több új szakembert fog munkába állni Trumpnál. A bővítésekhez azonban egy dolog hiányzik: a pénz.
Hiába milliárdos, kampánya csóró
Trump rendkívül büszke volt arra, hogy saját zsebből finanszírozza kevés pénzből gazdálkodó választási hadjáratát, ami még elég is volt arra, hogy legyőzze ellenfeleit a Republikánus Párt elnökjelölti címéért zajló versenyben. Az országos választás azonban már komoly vagyont emészt fel, és képtelenség olcsón megúszni.
Ehhez képest egy hete kiderült, hogy a Trump-kampány kasszájában június elején alig több mint egymillió dollár volt, és az is, hogy májusban mindössze 5,6 millió dollár adományt szereztek. Ezzel pedig nehéz lesz felvenni a verseny Clintonnal, akinek ugyanekkor 42,5 millió dollárja volt, és 26,4 millió dollárt sikerült májusban összegyűjtenie. Erre reagálva Trump változtatott eddigi hozzáállásán, és elkezdett adománygyűjtő estélyeket és ebédeket tartani, hogy nagypénzű donorokat győzzön meg arról, érdemes őt támogatni.
Előző héten például már nagyjából 3 millió dollárt kalapozott össze egy New Yorkban tartott vacsorán, Wall Street-i pénzemberektől. De hasonló eseményeket tart Nyugat-Virginiában, Cincinnatiban, Denverben és Bostonban is. Mindezt azután, hogy az előválasztások alatt előszeretettel mondogatta, azért bízhatnak benne a választók, mert a többi jelölttel szemben ő milliárdosként nincsen rászorulva a gazdagok támogatására, és nincsen senkinek a zsebében.
A nagypénzű donorok meggyőzésére azonban az kell, hogy bizonyítsa, képes lehet győzni a novemberi elnökválasztáson. Ezt pedig csak egy módon teheti meg: ha visszafogja magát.
Új stílus, új retorika. Új Trump?
Trump már Lewandowski kirúgásának napján azt ígérte, hogy „mostantól egy kicsit más úton fogunk haladni”, és „másfajta stílusban” fog kampányolni, mert „itt az idő egy másfajta kampányra”. És már vannak is arra utaló jelek, hogy új útra lépett.
Két nappal később már tőle szokatlan módon súgógépről mondta el Hillary Clinton-ellenes beszédét New Yorkban, ami mentes volt a megszokott bombasztikus kijelentésektől. És hasonlóan súgógépről olvasta fel kedden Pennsylvaniában a szabadkereskedelmi egyezményekről szóló beszédét. Sőt, még Twitter-oldalán is észre lehetett venni a változást, reményt adva a konzervatívoknak, hogy tényleg képes változtatni, és akár komolyan veszélyes is lehet Clintonra.
De nemcsak a stílusa változott, hanem választási ígéretei is. Köztük a két legnagyobb vihart kavart terve: az illegális bevándorlók kitelepítése, valamint a muzulmán beutazók kitiltása az országból. Trump még tavaly vetette fel, hogy teljesen meg kell tiltani a muszlimok beutazását az Egyesült Államokban.
Kijelentése egyrészt hatalmas felháborodást váltott ki, másrészt rendkívül népszerűvé tette a republikánus szavazók egy részénél, és jót tett előválasztási esélyeinek. Az országos választáson azonban már inkább hátrányt jelentett számára, és ezt felfogva, el is kezdte finomítani a tervet, közölve, hogy már nem is akar minden muzulmánt kitiltani, csak a – közelebbről meg nem határozott – „terrorállamokból” érkező embereket. Kampánytanácsadói pedig közölték, az eredeti kijelentése a teljes tiltásról “csak egy javaslat” volt, amivel “párbeszédet akart indítani a kérdésről”.
Hasonlóan járt el a főleg Mexikóból érkező illegális bevándorlók kitoloncolásával kapcsolatban. Míg az előválasztások alatt azt ígérte, elnökként azonnal megkezdni az országban élő illegális bevándorlók – 11 millió ember – kitoloncolását, most már csak azoknak a kitelepítéséről beszél, akiket “rossz fickókként” jellemzett a Bloombergnek adott interjújában.
Túl kevés, túl későn?
Bár a változásokat óvatos optimizmussal fogadták a vezető republikánus politikusok, még nem sikerült mindenkit meggyőznie arról, hogy ő lenne a megfelelő republikánus elnökjelölt. A júliusi elnökjelölő gyűlésre – ahol hivatalosan is Trumpot nevezik ki a párt elnökjelöltjének – nem tolonganak az ismert konzervatív politikusok, és alig találni valakit, aki hajlandó lenne ott beszédet mondani, vagy egyáltalán megjelenni.
A Trump támogatására létrehozott politikai csoportok, amelyek korlátlan mennyiségű pénzt fogadhatnak el, arról számoltak be, hogy alig sikerül pénzt szerezniük, hogy segítsék a milliárdos üzletember győzelmét. És még mindig meg van annak a veszélye, hogy egyes republikánusok az utolsó pillanatban megpróbálják megakadályozni, hogy Trump legyen a republikánus elnökjelölt.
Közben pedig a Clinton-kampány több tízmillió dollárt költ arra, hogy megelőző csapásként Trump-ellenes választási hirdetésekkel árasszák el az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságúnak számító államokat, hogy minél hamarabb beskatulyázzák Trumpot, mint felelőtlen káoszjelöltet, akire nem lehet rábízni az ország vezetését, és az atomfegyverek indítógombját.
És ha a demokratáknak még most sikerül elültetni az emberek fejébe a gondolatot, hogy Trump alkalmatlan az elnöki pozíció betöltésére, azt nagyon nehéz lesz megváltoztatni.
