Nagyvilág

Sokkal több civil rekedt Fallúdzsában, mint eddig gondolták

iszlam-allam(2)(430x286).jpg (Array)
iszlam-allam(2)(430x286).jpg (Array)

Lise Grande, az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának (OCHA) iraki megbízottja elmondta, a korábbi becslések szerinti 50 ezer helyett akár 90 ezer civil is Fallúdzsában rekedhetett.

Alábecsültük a civilek számát. Azoknak a beszámolóiból, aki kijutottak a városból, arra következtetünk, hogy akár 80-90 ezer ember is Fallúdzsában lehet még

– mondta.

Hangsúlyozta, hogy ezek az emberek “szívet tépő” kilátások elé nézhetnek, ha a várost hamarosan nem foglalják vissza. Ezt azzal indokolta, hogy bár az iraki erők május 23-án jelentették be Fallúdzsa felszabadítását, a város már hat hónappal azelőtt de facto ostrom alatt állt.

Az iraki hatóságok korábban közölték, hogy időbe telhet Fallúdzsa visszafoglalása, mert az IÁ fegyveresei a többi között alagutakat ástak, melyeken kereszül rajtaütésszerű támadásokat tudnak végrehajtani, és robbanószerkezeteket helyeztek el az utak mentén és a lakóépületekben.

Grande elmondta, hogy az utóbbi időben több mint 20 ezer embernek sikerült rendkívül nehéz körülmények között kimenekülnie a városból. Lise Grande hozzátette, sokan meghalnak menekülés közben; legalább 10 ember fulladt a város nyugati oldalán folyó Eufráteszbe, és arról is kaptak jelentéseket, hogy egyes családok elvesztették a gyermekeiket.

Grande felhívta a figyelmet, hogy a háború sújtotta ország több mint 7 millió rászorulójának támogatását célzó műveletekre kért 860 millió dolláros (234 milliárd forint) összegnek csak a 30 százalékát kapta meg az ENSZ. Leszögezte, hogy a világszervezet nem tud többet tenni az emberekért, ha nem kap sürgős anyagi segítséget.

Nehéz megérteni, hogy a nemzetközi közösség hogyan tud annyi pénzt a katonai hadműveletekre szánni, miközben a háború áldozataira alig fordít valami

– jegyezte meg.

A főleg szunniták lakta Fallúdzsa visszafoglalása az egyik legnehezebbnek ígérkező feladat az iraki kormányerők számára. A Bagdadtól 65 kilométerre fekvő település már a 2003-ban kezdődött háború idején is a kormányellenes harcosok fontos bázisa volt a síita többségű országban.

Az amerikai hadsereg becslései szerint 500-700 dzsihadista lehet a településen, míg az iraki hadsereggel szövetséges síita milíciák úgy becsülik, hogy 2500-an harcolnak a városban a szélsőségesek oldalán.

(MTI)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik