Belföld

Nemzeti szemétügy a parlament előtt

szemet(aa0359c0-03a4-4cb9-9fb0-a5a1ebf47acd)(210x140).jpg (Array)
szemet(aa0359c0-03a4-4cb9-9fb0-a5a1ebf47acd)(210x140).jpg (Array)
Nemcsak a hulladék, hanem a közszolgáltatás díj is felhalmozódik.

Néhány hónapon belül teljesen leállhat több településen a szemétszállítás. Ezt jósolták önkormányzati vezetők az RTL Klub híradójának. A kormány áprilistól államosította a a lakossági hulladékszállítást, de bekövetkezett, amitől sokan tartottak, az állami holding még a számlákat sem képes kiküldeni, a pénzvisszaosztás sem működik, a cégek eddig egy fillért sem kaptak.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke már korábban azt mondta, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. gyakorlatilag működésképtelen. Gödöllő polgármestere visszásnak nevezte, hogy a feladat maradt a helyhatóságnál, a pénznek viszont a NHKV-hez kellene kerülnie, így teljes a káosz. 

Nincs is zavar

Ez a Parlamentben is téma volt. Szabó Sándor (MSZP) felszólalásában azt mondta, már csak a cégek jóindulatán múlik, hogy nem lepte el az országot a szemét. Ő is szóvá tette, hogy a hulladékgazdálkodási cégek már több mint másfél hónapja dolgoznak úgy, hogy semmit sem tudnak a díjakról. A lakosság most nem fizeti meg a közszolgáltatás díját a koordináló központnak, ami így felhalmozódik, és egyszerre kell többhavi díjat kifizetni.

Szabó Zsolt államtitkár (NFM) azt elismerte, még nem működik minden tökéletesen, de az új rendszer költséghatékonyabb lesz, a díjat az NHKV megkapja, és továbbutalja a közszolgáltatóknak. Azt ígérte, hogy a szolgáltatási díj meghatározásáról, megfizetése rendjéről szóló jogszabály, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó miniszteri rendelet a napokban megjelenik a Magyar Közlönyben. A hulladékgazdálkodás zavartalan – tette hozzá.

Késő este a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosításáról, és arról vitáztak, hogy a kormány egyszerűsítené, kiterjesztené a hulladék lerakása után fizetendő, jelenleg hatezer/tonna járulékot. V. Németh Zsolt környezetügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy pozitív változások figyelhetők meg a hulladéklerakás és újrahasznosítás területén. Csökkent a lerakott, nőtt az újrahasznosított szemét mennyisége és ezt a folyamatot akarják erősíteni. Varga Gábor (Fidesz) a törvény főbb pontjainak ismertetése mellett elmondta, csökkent a települési-, az építési- és a veszélyes hulladék mennyisége is az elmúlt években.

A szemétmutyitörvény

Harangozó Gábor (MSZP) a vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2013-as hatályba lépése óta huszonhatodszor módosították a törvényt, legutóbb múlt héten, ezért a minisztérium alkalmatlan, Fazekas Sándor tárcavezetőnek le kellene mondania. Hozzátette: a javaslattal szakmai probléma nincs, mert egységes jogértelmezést teremthet, de “elképesztő teljesítmény”, hogy a “szemétmutyi-törvényt” ennyiszer módosítani kell.

Kepli Lajos (Jobbik) ironikusan “betonszilárdságúnak” nevezte a törvényt, szintén utalva arra, hogy folyamatosan módosítják azt. Hozzátette: a járulék erősítheti az illegális hulladéklerakást, az anyagában történő hasznosítást pedig nem feltétlenül támogatja.

Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy a mostani lerakók üzemideje 20-30 év, később pedig “egy halom” új lerakót kell majd építeni. Ha ennek a költségeit nem építik be most a rendszerbe, akkor gondok lesznek. Az LMP olyan szabályozást szeretne, amely csökkenti a hulladéklerakást. A járulék ezt nem biztosítja. Válaszul V. Németh Zsolt azt mondta, a lerakási járulék igenis ösztönöz arra, hogy kevesebb hulladékot rakjanak le.

 

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik